Vízrajzi Évkönyv 72., 1967 (Budapest, 1969)
Tartalomjegyzék
Az 1930-31-1959/60-1 30 és az 1890/91-1959/60-i 70 éves időszak adataival való összehasonlításból látszik, hogy a Tiszán az 1966/67-i télen általában 50 - 70 jeges nap volt, ami az átlagnak 95 - 140 #-át tette ki. A beállás 20-50 napos időtartama a felső szakaszon mintegy 40 5É-kal felülmúlta az átlagot, mig az alsó szakaszon 10-50 jt-kal alatta maradt annak. Az év végén december közepe táján jelent meg a jég és néhány napos zajláa után- a tiezalöki duzzasztó alatti kb. 100 km-es szakaszt kivéve - végig állójég keletkezett. A hónap utolsó hetében az enyhe időjárás következtében a jégtakaró felszakadozott és az év végére a folyón már csak szórványos jégzajlást észleltek. A mellékfolyók jégviszonyai a Duna, illetve a Tisza jégjárásának megfelelően alakultak. A jég december végén, ill. január elején jelent meg és néhány napos zajlás után a legtöbb helyen összefüggő jégtakaró alakult ki. A jég a dunántúli folyókon január második felében, a többieken február közepe táján kezdett felszakadozni és a dunántúliak január végére, a többiek február utolsó napjaiban, sőt az északkeletiek március elejére lettek jégmentesek. A Balatonon a múlt év végén, illetve január elején indult meg a jégképződés és néhány napos zajlás után összefüggő jégtakaró keletkezett. Az állójég február végén kezdett felszakadozni és március 5-ére eltűnt a jég. Az év végén december közepe táján megjelent a jég és a hó végére összefüggő állójég alakult ki. A gázlővlszonvok a Dunán és Tiszán kedvezőtlenebbek voltak az előző évinél. A Dunán szeptember elejétől kisebb megszakitással december 25-ig mértek gázlókat. A gázlómélység tartósságát az igen kedvezőtlen 1943 és 1947 éveken kivül a közelmúlt 1946/66 évi szárazabb és az 1939/43 évi nedvesebb időszak gázlómélységeinek átlagos tartósságával is összehasonlítjuk a következő táblázatban. A táblázatból kitűnik, Jiogy a hajózási viszonyok az év folyamán különösen a pozsony-gönyüi szakaszon voltak kedvezőtlenek.A pozsony-gönyüi szakasz 11 helyéről jelentettek gázlót. A legkisebb gázlómélysé- get - 14 dm-t - Kisbodaknál /1827 fkn/ mérték. A vízmélység 76 napon át volt 20 dm-nél kisebb. A gönyü-budapesti szakaszon 3 helyen mértek gázlót. A legrosszabb gázlóban Ebednél /1721 fkra/ 19 dm-es legkisebb mélységet mértek. Ezen a szakaszon 24 napon volt 20 dmnél kisebb mélység. A Budapest alatti szakaszon 7 helyen jelentkezett gázló. A legkisebb mélységet- 16 dm-t - Budafoknál /1638,0 fkn/ mérték. 20 dm-nél kisebb mélység 55 napon fordult elő.- 21
