Vízrajzi Évkönyv 72., 1967 (Budapest, 1969)

Tartalomjegyzék

tatása. Ebben a kötetben az 1934.évi Évkönyvben közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat foglaltuk össze.

З/а. A tanulmányi vízmércék betűrendben összeállított kimutatása tájékoztat a tanulmányi célokból ideiglenesen felállított mércékről. A kimutatásban a vízfolyás magasabb- rendü befogadójának ••'evét is feltüntettük.

А 3Au alatti kimutatás a vizfolvások betűrendjében közli a tanulmányi vízmércéket.

A pontban közöljük a Nemzetközi Hidrológiai Decennium észlelóhálózatának állomásait. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium szervezését /international Hydrological Decade, 1965-1974/ a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség /international Association of Scientific Hydrology/ javaslata alapján az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének /UNESCO: United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization/ 1964. évi X.II közgyűlése határozta el és állapította meg annak nemzetközi munkatervét.

E munkatervbe tartozó észlelőhálózat hazai állomásainak területi eloszlását az a^ pontban közölt térkép tünteti fel, mig a b^ pontban az észlelóállomásokat és az észlelt elemeket soroljuk fel. /A Decennium Magyar Nemzeti tóunkatervét a Vizügyi Közlemények 1965. évi 3. füzete tartalmazza./

5-7. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál az 5. részben minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /összesen 68 vízmércéről/ részletes a- datfeldolgozást nyújtunk. Ugyanebben a fejezetben napi vizhozamadatokat közlünk egyelőre 32 állomásról. A 6. részben a kevésbbé jelentős vízmércék anyagát részletes feldolgozás nélkül tettük közzé, mig a 7. részben a harmadrendű vízmércék jellemző vízállásait közöljük.

Egyegy fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a vízfolyás szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra.Ennek az elrendezésnek tagadhatatlan hátránya,hogy egy-egy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye,hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására.Kényelmetlenséget okoz az is, hogy a vízállásadatok három részben oszlanak meg. Ez csak akkor fog megszűnni, ha minden viz- mérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozást közlünk,ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt.

Az 5. fejezetben a fenti sorrendet megtartva, az összetartozó napi vizállás- és vizhozaniadatok - hogy egyszerre áttekinthetők legyenek - egymás mellé kerültek.

Takarékosságból az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vizmérce napi éezlelósi adatait. A kihagyott észlelési anyag kézirata az Intézetben, a Központi Vízrajzi Adattárban az érdeklődők rendelkezésére áll.

Й