Vízrajzi Évkönyv 71., 1966 (Budapest, 1968)

Tartalomjegyzék

na m./ és Mezőhék-Kishék /Szolnok m./ állomáson mérték. Az évi csapadék eloszlását a 2/a jelű térkép tünteti fel.

Az 50 éves /1901-1950/ átlagok százalékában fejezi ki az 1966. év csapadékmennyiségét a 2/b jelii térkép.Az átlagokhoz viszonyítva 1966-ban csaknem az egész ország területén csapadékbőség volt. Az évi csapadékmennyiség csak Pécstől északkeletre, Siklós vidékén és Danaföldvár környékén nagyobb területen, mig szétszórtan kisebb foltokon nem érte el az átlagot. A csapadékhiány csak néhány százalékot tett ki, s a legnagyobb értéke, 16 ^4, Du- naföldváron /Tolna m./ jelentkezett. Máshol mindenütt meghaladta az átlagot az évi csapa- dókösszeg. Az ország túlnyomó részén 10-30, nagyobb foltokon 50, az ország északi felében pedig több helyen 50-60 volt a csapadéktöbblet értéke. A legnagyobb eltérés, 64 Kun- szentmiklóson /Bács-Kiskun m./ mutatkozott.

A csapadék évszakonkinti megoszlását a 3/a-d jelű térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget az 50 évi átlag százalékában fejezi ki.

Az 1965/66-i tél /december 1 - február 28/ az ország túlnyomó részén csapadékos volt. December bőséges csapadéka jórészt még eső formájában hullott s tartós hótakaró csak a hegyeken alakult ki. Januárban a Dunántúl északnyugati részének kivételével mindenütt bőséges, sőt a délkeleti részeken az átlag kétszeresét is meghaladó csapadék hullott. A csapadék csaknem mindenütt hó formájában esett és a hónap második felében az ország keleti részén 30-50 cm-es hótakaró alakult ki. A Mátra legmagasabb részein a hótakaró vastagsága elérte az 1 m-t is. Február folyamán már csak az ország északi fele kapott átlagosnál több csapadékot, délen viszont 70-80 hiány mutatkozott. Az enyhe idő hatására a hótakaró rohamosan csökkent, 8 a hónap közepére az alacsonyabb területeken, a hónap végére pedig a hegyeken is elolvadt. Emlékezetes a február 22-i, télen szokatlan országos zivatar és jégeső.

Az évszak csapadéka a két első hónap csapadékossága következtében bőséges volt és mennyisége az ország nagyobb részén 125-150 mm-t tett ki. Nagy területen esett 150-175 mm, s délnyugaton, a hegységeinkben és az ország keleti határszélén 175-200, sőt egyes helyeken 200 mm-nél is nagyobb volt az évszak csapadékösszege.A legtöbb csapadékot, 263 mm-t, a Mátrában Kékestetőn /Gyöngyös,Heves m./ mérték,mig a legkevesebb, 89 mm, Nardán /Уаз m./ esett.

Az 50 éves átlaghoz viszonyítva a csapadék az ország túlnyomó részén bőséges volt, s csak a nyugati határszélen nem érte el az átlagot. A legnagyobb hiány, 27 #, Brennbergbányán /Sopron, Győr-Sopron m./ mutatkozott. A Dunántúl keleti részén már 20-40, az Alföld északi é3 keleti vidékén pedig 60-80, sőt a Mátra környékén és a keleti határszélen 80-100 #-ot tett ki a csapadéktöbblet. A legnagyobb érték, 104 Jí, Korösszakálon /Hajdu-Bihar m./ jelentkezett.

A tavasz /március 1 - május 3l/már nem volt az ország egész területén csapadékos.- 297