Vízrajzi Évkönyv 71., 1966 (Budapest, 1968)
Tartalomjegyzék
Az előző oldalon felsorolt 19 állomásnak az eddigi mérések alapján közölt adataival általános jellemzést adunk vízfolyásaink hordalékszállitásáról. A lebegtetett anyag mintáit a mérési szelvény hordalékmozgását megbízhatóan jellemző 7 - 9 fliggélyében vesszük. Függélyenkint tiz vízmintát veszünk a vízmélységek szerint egyenletesen elosztva és a mintákat összeöntjük. így 10 liternyi vizminta alapján határozzuk meg a kérdéses függély közepes' töménységét. A görgetett anyag mintavételét a Károlyi-féle hordalékfogó készülékkel hajtjuk végre. Az egyes szelvényekben a fenék megfelelően kiválasztott 7 jellemző pontján 10 - 10 mintája veszünk és középértékükből számítjuk a szelvényben áthaladó hordalék súlyát. Az 1966. évre, illetve az 1931/40 évtizedre vonatkoztatott közepes értékeket a mérési eredményeinkre támaszkodva a vizállásgyakoriságok figyelembevételével számítottuk ki. Mivel az'1931/40 évtizedben egyenletes eloszlásban fordultak elő nedves, közepes és száraz vizjárásu évek, az évtizedre számított értékek valóban közepesnek tekinthetők. Nedves években a megadott közepes értékeknél nagyobb, száraz években pedig kisebb a hordalékszállitás. A legnagyobb töménységek és hordaléksulyok rovatában a legmagasabb jégmentes vízállásnál közepes viszonyok mellett általában várható legnagyobb értékeket adjuk meg. Éppen ezért az átlagostól lényegesen eltérő viszonyok esetén a megadott szélsőségeknél nagyobb vagy kisebb értékek is előfordulhatnak. A hordalékmérések, módszerének részletes leirását a Vízügyi Közlemények 1949. évi 3-4. és 1951. évi 1. száma tartalmazza, a "Lebegtetett hordalékmozgás a Tisza záhony-rá- zompusztai szakaszán", "A felsődunai hordaléktanulmányok eddigi eredményei" c. tanulmányokban.- 241
