Vízrajzi Évkönyv 71., 1966 (Budapest, 1968)
Tartalomjegyzék
Az egyes vízmércék anyagát kiilön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlécében célszerűségi szempontból a nullpont magasságát is közöljiik,hogy a vizszintek abszolút magassága gyorsabban számítható legyen.Ugyanitt a vizgyüjtóterület nagyságát is megadjuk. A napi vizállásadatok április 1-e és szeptember 30-a közti nyári félévben a reggel ? órai, egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik.Az észlelők feljegyzéseit általában javítás nélkül közöljük. Jeges vízállásoknál az adatok bekeretezésével feltűnően kivánjuk jelezni,hogy használatuknál jég okozta duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni.Jeges vízről beszélünk akkor is,ha magánál a mércénél sikviz volt ugyan,de a vízállást valamely lej- jebb vagy feljebb keletkezett jégdugó, vagy jégtorlasz befolyásolta. /Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két, illetve egy csillag jelöli az álló jeget, illetőleg a jégzajlást./ A napi vizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vízállások /legkisebb, közepes és legnagyobb vízállás/. A folyók vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /legkisebb és legnagyobb vízállás/, továbbá egy többéves periódus, lehetőleg egy átlagos vizjárásu évtized és a közelmúlt időszak havi és jellemző vízállásait.A mederváltozások miatt hosszabb időszak vizállásadatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be,hogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes vizhozamgörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízhozamokra gépiesen következtetni. összehasonlításra továbbra is megtartottuk az 1931/40 évtized jellemző adatait, mert az évtized a bennefoglalt évek változatossága /nedves, száraz/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vizjárási viszonyokat.Emellett azonban közöljük a közelmúlt időszak, legtöbbnél az utóbbi 10 év jellemző adatsorait is. Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű, gyakorlati értéknélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között előfordulhatnak. Pl. Budapestnél | LNV|-ként nem az 1838.évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vizállás nem fordulhat elő; Dunaremeténél pedig LKV-ként a legutóbbi 20 év legkisebb vízállását közöljük, mert a mederfenék jelentős emelkedése miatt az 1888. I. 1-én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /40 cm/ a jelenlegi mederviszonyok közt nem következhetik be és ezért megtévesztő lenne. Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék nullpontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a jelenleg érvényes nullpontokra vonatkoznak. 9
