Vízrajzi Évkönyv 70., 1965 (Budapest, 1967)
Tartalomjegyzék
A csapadék évszakonkinti megoszlását a З/a-d Jelű térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget az 50 évi átlag százalékában fejezi ki. Az 1964/65-i tél /december 1 - február 28/ az ország nagyobb részén csapadékos volt. Decemberben főleg az ország keleti felében esett sok csapadék, s a hónap elején már Jelentékeny havazás volt és rövid ideig tartó hótakaró alakult ki.A hónap végén ismét voltak kisebb havazások, de csak jelentéktelen hótakarót hoztak létre. Január a Bakony vidéke kivételével szintén csapadékos volt, de csak a hónap második felében alakult ki rövid ideig tartó nagyobb hótakaró. Ezzel szemben februárban a szárazság olyan mértékű volt, hogy az ország legnagyobb részén még 15 mm-nél is kevesebb csapadék hullott. A téli évszak csapadéka a két első hónap csapadékbősége következtében bőségesnek mondható, a az ország nagyobb részén 100-150 mm-t ért el. Egyes helyeken, igy Nagykanizsa vidékén, a Pilis-, Börzsöny-, Mátra- és Büklc-hegységben, valamint az ország délkeleti részén a 150 mm-t is meghaladta a csapadékösszeg,a 200 mm-t azonban csak néhány magas hegycsúcson érte el, illetve multa felül. A legtöbb csapadékot Dobogókőn /Pilisszentkereszt, Pest megye/ és Kékestetőn /Gyöngyös, Heves megye/ mérték,ahol a tél folyamán 212 mm esett. Ezzel szemben az ország nyugati határvidékén, a Balatontól keletre, a Kis-Alföld ön, a Bod- va és Hernád völgyében kisebb foltokban a 100 mm-t sem érte el az évszak csapadékösszege. A legkevesebb csapadékot, 76 mm-t Nardán /Vas megye/ észlelték. A tél hóviszonyai nem voltak kedvezőtlenek. Bár már november 9-én és 20-a táján néhány napig több helyen volt hó, összefüggő hótakaró azonban csak december elején alakult ki, amikor a Dunántúlon 5-10, a keleti országrészeken 10-20 cm-es vastagságot mértek. Ez azonban nem volt tartós és a hónap közepére majdnem mindenütt elolvadt. Újból december 20-ától keletkezett hótakaró, amely csak a magasabb vidékeken maradt meg január elejére. Majd miután a 20-án kialakult 5-20 cm-es hótakaró az alacsonyabb területeken a hónap végére ismét elolvadt, februárban többizben történt havazással újabb 5-15 cm-es hótakaró keletkezett, amely csak március elejére ill. közepére tűnt el fokozatosan. Az 50 éves átlaghoz viszonyítva a tél folyamán az ország 2/3 részén átlagot meghaladó csapadék hullott. A csapadéktöbblet a Tiszántúl legnagyobb részén'a 40-60 fi-ot is elérte, sőt a keleti határvidéken nagyobb foltokon a 60-80 оt is meghaladta. A többlet maximuma Zsákán /Hajdu-Bihar megye/ 100 fi volt. Ezzel szemben átlag alatt maradt a csapadék a Dunántúl legnagyobb részén, a hiány azonban csak 10-20 fi-ot tett ki. Hasonlóan hiány mutatkozott a Börzsöny-hegységben és jelentéktelen mértékben Szentes vidékén. A legnagyobb hiány, 37 fi, Kőszegen /Vas megye/ mutatkozott. A tavasz /március 1 - május 31/ igen bőséges csapadékot hozott. Március ugyan még nem mutatkozott nagyon csapadékosnak, de április közepén a nyugati határvidéken nagy esőzések voltak és a csapadékos jelleg májusban is folytatódott.- 305
