Vízrajzi Évkönyv 70., 1965 (Budapest, 1967)
Tartalomjegyzék
közepéig, mig Szolnoktól lefelé október második hetétól november közepéig volt szükség á gázlómélységek mérésére. A tiszai gázlóadatokat régebbi adatok hiánya miatt csupán az 1949/64 évek átlagaival hasonlítjuk össze a Tiszafüred alatti szakaszon, mig Tiszafüred és Tiszalök között csak 1960 óta folynak rendszeresen gázlómérések. Szakasz Év, időszak 20 18 16 14 12 ’ 10 8 6 4 4 dm-es és kisebb mélység időtartama napokban Tiszalök-Tiszafüred 1965 90 78 73 64 58 35 5 1 _ 1960/64 187,0 178,0 165,1 150,6 130,8 116,4 95,4 67,2 40,8 Tiszafüred-Szolnok 1965 56 50 45 35 22 51949/64 104,2 93,4 77,7 59,8 41,8 25,3 12,1 2,3 0,1 Szolnok alatt 1965 20 141949/64 75,9 62,6 46,4 30,8 20,8 11,1 3,1 0,6 0,2 A fenti táblázatból kitűnik, hogy a gázlók a hajózást az év folyamán különösen a tiszalök-tiszafüredi szakaszon korlátozták nagymértékben. A tiszalök-tiszafüredi szakaszon 11 helyen mértek gázlót. A legrosszabb gázlóban, Tiszadorogmánál /448-449 fkny' 6 dm-es legkisebb mélység fordult elő. A vízmélység 90 napig volt 20 dm-nél kisebb. A tiszafüred-szolnoki szakaszon 16 helyen jelentkezett gázló. A legrosszabb gázlóban, Tiszáderzsnél /412,6-413,8 fkrr/ 10 dm-es legkisebb mélységet mértek. Ezen a szakaszon 56 napon át volt 20 dm-nél kisebb mélység. A Szolnok alatti szakasz 20 helyéről jelentettek gázlót. A legkisebb mélység, 17 dm, Ellés-Alsónál /247-248 fkm/ volt. 20 dm-nél kisebb gázlómélységet ezen a szakaszon <• 20 napon át mértek. Az egyes hajózási szakaszok gázlómélységeinek tárgyévi gyakoriságát és tartósságát, valamint az összehasonlitásra szolgáló időszak átlagos tartósságát grafikusan is ábrázoltuk a gázlómélysOgek részletes rajzain /238-244. oldal/. Az 1965. év talajvizviszonyai az ország nagyrészén az előző évihez hasonlóan általában kedvezően alakultak. A szabályos évi ingadozástól eltekintve az évi közepes talajvizszint túlnyomórészt a hős szabiidéjü átlag fölött helyezkedett el. Az ingadozás a csapadék eloszlásának megfelelően alakulván, 1964 év végén az októberi bőséges csapadék következtében a talajvizszint jelentékenyen emelkedett. Az emelkedés üteme a tél csapadékossága következtében 1965-ben is folytatódott, sőt a tavasz és nyár rendkívüli csapodékbősége folytán fokozódott úgy, hogy a nyár folyamán a talajvizszint 0,5-1,0 in-rel cíigasabb volt az átlagnál. A szokásos nyári, illetve nyárvégi talajvizszint-süllyedés a legtöbb helyen csak ősszel következett 23