Vízrajzi Évkönyv 70., 1965 (Budapest, 1967)

Tartalomjegyzék

A táblázatból kitűnik, hogy az évi középvizállások 0,7 - 1,2 m-rel az utóbbi tíz­éves átlagok felett helyezkedtek el s a hosszuidejü átlagoknál 0,2 - 0,7 m-rel voltak na­gyobbak. A legkisebb vízállások 10-20 fi-oa értékekkel 0/7 - 1,7 m-rel az eddigiek felett maradtak és novemberben következtek be. Az év legnagyobb, 100 fi feletti, vízállásait juni­us közepén észlelték, a március közepétől egymást követő 6 árhullám eredményeként. A havi középvizállások április, augusztus, szeptember és december hónapokban 0,5 - 2,0, május-ju- liusban pedig 1,5 - 4,0 m-rel felülmúlták az átlagot, januárban és októberben átlagkörüli­ek voltak, mig a többi hónapban 0,1 - 1,0 m-rel az átlag alatt maradtak. Az 1965 évi árhullám volt eddig a magyar dunaszakaszon a legmagasabb szinttel lefolyó és leghosszabban tartó jégmentes árviz, amely március* 4 második / felében kezdődött és 6 árhullám egymásra való hatása következtében Mohácson ju­nius 19-én tetőzött s mintegy 120 napig tartott. Az árviz kialakulását az időjá­rási viszonyok kedvezőtlen összetalálkozása okozta. Március második felének me­leg esői és a gyors felmelegedés eredményezték azt, hogy a hó végére az Alpok 1000 m-ig terjedő vidékéről a hó elolvadt és a hóba« tárolt vízkészlet lefolyt, így alakult ki az első árhullám /45-60 fi/. A március utolsó harmadában kialakult csapadékos periódus hatására április első napjaiban következett be a második ár­hullám tetőzéae /80 fi körül/. Az április 15-23 közötti csapadékos időszak ered­ménye volt a harmadik árhullám, amely mintegy félméterre közelitette meg az első árhullám tetőzését. A május 4-11-e között hullott csapadék okozta a negyedik ár­hullámot /90 fi körül/.A május 18-20-a közötti meleg esők hatására kialakult ötö­dik árhullám /90-95 fi/ tovább növelte a Duna mederteltségét. Az időjárás a kö­vetkezőkben igen kedvezőtlenül alakult. Május vegén és junius első felében három csapadékos időszak alatt mintegy 200 mm csapadék hullott a Duna felső vízgyűjtő­jére. Ezeknek a hatására alakult ki a hatodik árhullám, amely a Gönyü alatti szakaszon az eddigi legmagasabb jégmentes árviz tetőzéseit is meghaladta. A magyar-csehszlovák dunaszakasz balpartján junius 15-én 8 óra 25 perc­kor az 1753,3 fkm-nél Patice /Patpuszta/ és Zsitavszka Tony /Zsitvatő/ között, majd junius 17-én 10 óra 50 perckor a balparton az 1799,5 fkm-nél, a csicsovi /csicsói/ szivattyútelep felett mintegy 900 m-rel töltésszakadás történt. Az árviz lefolyását és tanulságait részletesen a Vizügyi Közlemények 1966 évi "Dunai Árviz 1965" cimü külön kötete és a "Vízgazdálkodás"folyóirat 1966 évi évfolyamának "A Nagy Dunai Árviz 1965" cimü melléklete ismertetik./ A Tisza vizgyüjtőterületének jellege lényegesen eltér a Dunáétól és igy a két folyó vizjárása is különbözik. A tiszameder lassú,de folyamatos mélyülése miatt a túl­oldali táblázatban az évi középvizállásokat csak az elmúlt 10 év átlagaival hasonlítjuk össze. Az év szélső értékei mellett feltüntettük azonban az eddig észlelt legnagyobb, il­letve legkisebb vízállásokat is. A táblázat mutatja, hogy az évi középvizállások a felső szakaszon 0,2-1,0, az al­'■'Лл-х t • ■ i só szakaszon 1,0-1,5 m-rel alacsonyabbak voltak az utóbbi 10 év átlagánál. Az évi eloszlás sem volt egyenletes, mert - mint a havi középértékekből megállapítható - áprilisban és ok­tóberben 0,2-l,7 m-rel átlagalatti, januárban átlagkörüli, mig a többi hónapban 0,1-5,5 m- rel átlagfeletti értékek mutatkoztak. Az év legnagyobb jégnentes vízállásai junius közepe- 17 -

Next

/
Thumbnails
Contents