Vízrajzi Évkönyv 70., 1965 (Budapest, 1967)

Tartalomjegyzék

‘figyelmet felhívjuk - a vízrendszernek megfelelően a kisebb folyóknak a torkolatukhoz legközelebb eső mércéjükön észlelt vízállásait is közöljük. így ezeknek a vízállásoknak a görbéje két helyen is szerepel. Az első és másodrendű vízmércék vizállásgörbéin kivül a harmadrendű vízmércék görbéit is közöljük, tekintve, hogy azokról napi vizállásadatokat nem adunk.

9. A vizhőmérseicJLeti viszonyokról táblázatokba foglalva adunk tájékoztatót állo- másonkint a havi és évi jellemző értékek közlésével. Az állomásokat általában úgy választottuk ki, hogy az ott észlelt adatokból az egész folyó vizhőmérsékleti viszonyaira lehet következtetni. A közölt adatok a reggeli vizhőmérsékletre vonatkoznak a felszin alatt 20-40 cm-es mélységben.

összehasonlitásképen a tárgyévi adatok mellett a többévi - általában az utóbbi tízévi - jellemző havi, illetve évi értékeket is közöljük.

10. Külön tábla ad áttekintést a tél ,iégviszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható.Az ábrát kiegészítettük néhány mérőhely viz- és léghőmérsékleti adatait ábrázoló görbével.

11. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai- és tiszai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé. Az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is, amelyekhez a hajózás igazodik /Becs, Gönyü, Budapest és ilohács, Tiszafüred, Szolnok, Csongrád, Szeged/. Külön rajz foglalja össze a pozsony-gönyüi, a gö- nyü-budapesti, a Budapest alatti, továbbá a tiszalök-tiszafüredi, a tiszafüred-szolnoki és a Szolnok alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlőmélyeégeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát. A tartósságot összehasonlitottuk a

Dunán 1946, a Tiszán 1949 Óta eltelt évek átlagos tartósságával.

12. A közölt hordáiékhozamadatok - úgy a tárgyéviek, mint a többévesek - a mérési adatok alapján számított értékek. Szélsőségként az eddigi, illetve a tárgyévi legnagyobb vízállásnak megfelelő értékeket közöljük.

A különböző vízfolyásokon az év folyamán végzett vizhozam- és hordalékmérések helyét és számát az Évkönyv végén csatolt térképen közöljük.

IV. Bélszín alatti vizek.

1. A tala.jvizszinészleléai adatokra vonatkozóan megjegyezzük, hogy az Évkönyvben az országos talajvizkuthálózat fontosabb állomásainak észlelési anyagát közöljük a viztani év szerint a fejezet előtt közölt Vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint csoportosítva. Az egyes csoportok végén azonban a többi észlelési helyeket is felsoroljuk, törzsszámúk megjelölésével. Széknek anyagát az Intézet a Központi Vizrajzi Adattárban kéziratban őrzi.

A november 1-ével kezdődő viztani évet azzal az évszámmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha vala.ely hónapban 3-nál több leolvasást kellett interpolálni, a halk