Vízrajzi Évkönyv 70., 1965 (Budapest, 1967)
Tartalomjegyzék
Vizjárási Térkép és a Vizrajzi Évkönyv szerkesztése és kiadása. A Központi Vízrajzi Adattár fejlesztése, fenntartása és kezelése; Személyzete: 1 osztályvezető /mérnök/, 3 mérnök, 1 meteorolégus, 8 technikus, 2 rádiótávirász-technikus, 1 adattáros-technikus, 4 statisztikus, 2 rajzoló, 1 gépiró, 2 távgépirókezelő, 6 műszerész-szakmunkás és 4 betanított munkás. A talaivizszinészlelési és forrásnvilvántartási munkákat a Felszinalatti Vizek Főosztálya keretében a Talajvizkutatási Osztály ill. Karsztvizkutatáai Osztály végzi, mig a források vízhozamát a Felszíni Vizek Főosztályának Hidrometriai Osztálya méri. A Vizrajzi Szolgálat működésében egyrészt az Intézet többi főosztálya, másrészt a Vizügyi Igazgatóságok, mint az Országos Vízügyi Főigazgatóság külső szervei is segítettek. Az Igazgatóságok az Országos Vizügyi Főigazgatóság rendeletének megfelelően különösen az építések végrehajtásában nyújtottak jelentős segítséget. A Szolgálat működése munkanemek szerint a következő volt: 1«/ Felszíni vizek észlelése és yiz.ielzés. A vizmércehálózat ■ Az országos hálózat keretében az év elején 305 belföldi és 2 külföldi /Pozsony a Dunán, Eszék a Dráván; az eddig nyilvántartott harmadikat, a dunai oroszvári vízmércét a csehszlovák szolgálat megszüntette/vizmércét tartottunk nyilván részletesen feldolgozott anyaggal. Az árvízi előrejelzések és egyéb tanulmányok céljára a Dunavölgy nagyobb folyóiról még további 70 külföldi vizmérceállomás vízállásainak nyilvántartását vezettük. Az év folyamán az országos hálózatba bevontuk a következő 6 tanulmányi vízmércét: Fertő tó: Fertőrákos, Gerence-patak: Takácsi, Általér: Vértesszöllős, Tarnóca-patak: Vécs, Gyöngyös-patak: Jászárokszállás és Csincse-patak: Négyes, továbbá beszerveztük a Tárnán a tarnamérai árvízi mércét állandó észlelővé. Viszont az országos hálózatból a tanulmányi vízmércék közé soroltunk 3 mércét ,/Radvány-patak: Sárospatak, Hejő- patak: Nyékládháza és Bódva—folyó: Borsodszirák/, s igy az országos hálózat vízmércéinek száma év végére 309-re emelkedett. A nyilvántartott idegen vízmércék száma nem változott, mert ugyan további 4 vizmérce /Tisza: Senta, Novi Becej, Titel; Dráva: Terezino Polje/ vízállásait tartjuk nyilván rendszeresen, viszont 4 vizmérce /Duna: Struden, Dráva: Maribor, Fehér-Körös: Ineu, Berettyó: Margita/ megszűnt. Az év folyamán a Fertő-tavon Fertőrákosnál, a Zalán Zalaegerszegnél és a Tarnócán Vécénél rajzolóvizmércét helyeztünk üzembe, igy az év végén 65 rajzolómüszer működött az országos hálózatban. A táv jelző vonalak száma az év folyamán 20-ról 31-re emelkedett, ugyanis a Rábáról Szentgotthárd-Szombathely, a Marcalról Karakó-Szombathely és a Zaláról Zalaegerszeg- Szombathely viszonylatban postai vonalon, a Tiszáról Vásárosnaményban vizmérce-vizügyi szakaszmérnökség, Záhonyban vizmérce-gátőrház, Szolnokon vizmérce-vizügyi igazgatóság és а Zagyváról Jásztelek-Jászberény viszonylatban különvonalon, a Szamosról Csenger-Mátészalka, 2
