Vízrajzi Évkönyv 69., 1964 (Budapest, 1966)
Tartalomjegyzék
zammérési adatok közlését és felrakását elhagytak s egyrészénél ezldeig csak Írott vizho- zamgörbét.n többinél pedig napi középvizhozamadatokat közlünk. Azoknál az állomásoknál, ahol napi középvizhozamadatokat közlünk, a vizhozamgör- bék kisvízi szakaszát a könnyebb leolvashatóság érdekében felnagyítottuk. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egy- másrahatása következtében /visszaduzzasztás, leszivás/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a lefolyó vizmennyiség. Ilyen a helyzet pl.Csongrádnál, ahol a Hármas -Körös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizhozamgörbéje tartozik. A vízhozam itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbeseregek szerkesztésére egyelőre még nem kerülhetett sor. A napi középvizhozamadatok közlésénél olyan elrendezést követtünk, hogy'az összetartozó vízállás- és vizhozamadatok egymás mellé kerüljenek. A közbepótolt vízállásoknak megfelelő vizhozamadatokat, továbbá a vízhozamok évi szélsőséges értékeit a vízállásoknál használt jelölésekkel tettük feltűnőbbé, hasonlóan jelöltük meg a jeges időszakok vizho- zamadatait. A jeges vizhozamadatok redukcióját elegendő számú jeges mérés hiányában megbízható módon általában még nem végezhettük el, de a Duna, valamint a Hernád hidasnémeti és a Tárná verpeléti vizhozamadatai már kisérletképen redukált értékek. Az utóbbi helyei az évközben történt mederváltozást is figyelembe vettük. A napi középvizhozamadatok táblázata alatt külön csoportosítottuk a tárgyév, illetve az összehasonlításul szolgáló időszak hayi és évi jellemző adatait a fajlagos értékekkel együtt. A havi lefolyt vízmennyiséget a vizgyüjtőterületre átszámított vizoszlop- magasságban is megadtuk, összehasonlításul csak a közelmúlt időszakot /általában az utóbbi 10 évet/ vehettük figyelembe, mert a mederváltozások miatt és a régebben kevésbbé rendszeresen folytatott vizhozammérések alapján megbízható adatok nem mindenütt voltak számíthatók. Néhány vizhozamgörbét újabb mérések alapján több adatra támaszkodva, javítottunk, de ezt a javitást előbbi évekre visszamenőlegesen nem érvényesítettük. Külön táblázatban foglaltuk össze a vizhozamadatok évi tartósságát - eltérően a vizállástartósságtól - a napok számának függvényében úgy a tárgyévre, mint az összehasonlításul szolgáló időszakra vonatkozóan. A napi középvizhozamadatoknál közölt tárgyévi havi középvizhozamokat ábrában is összehasonlítottuk az átlagos havi középvizhozamokkal, valamint azoknak a táblázatban nem közölt szélsőséges értékeivel. Az ábrán feltüntettük az előző év november és december havi adatait is, hogy úgy a hidrológiai, mint a naptári év áttekinthető legyen. 7. Vizállásgörbék. Ebben a részben közölt görbék sorrendje a vízrendszernek felel meg, de a leolvashatóság fokozása céljából a folyókat a vizjátéknak megfelelően két csoportba soroltuk s a nagyobb és kisebb folyók vizállásgörbéjét nem ugyanabban a léptékben ^ábrázoltuk. A nagyobb folyók vizállásgörbéi között - hogy a mellékfolyók betorkolására a 11
