Vízrajzi Évkönyv 68., 1963 (Budapest, 1965)
Tartalomjegyzék
légnedvességet, a 100 #-6t, amely mindenütt előfordul és ugyanannyi, nem jelöltük. 12. A rajzok 12 állomás hőmérsékletének ötnapos értékelt tüntetik fel. összehasonlításul az 50 éves átlagokat és szélső értékeket is felraktuk. 13. A közölt rajz 12 állomás havi középhőmérsékleti adatait és hőösszegeit ábrázolja. Az adatokat az 1901-50 év átlagaival és szélső értékeivel is összehasonlítjuk. Az évi és többéves hőösszegeket az ábrákra külön felirtuk. 14. A léghőmérséklet területi alakulását tüntetjük fel*a közölt térképen úgy az egész évre, mint a tenyészidőszakra vonatkozólag, összehasonlítás céljából megadjuk az ‘50 éves átlagoktól való eltéréseket is. V 15. A közölt térképek a hóösszeg területi alakulását ábrázolják az egész évben és a tényészid északban.A térképeket kiegészítettük az 50 éves átlagoktól való eltérésekkel is. 16. A napfénytartamot szemléltető ábrák 30 állomásról feltüntetik a havi napfény- tartamÖ8szegeket, összehasonlítva az 1901/50 évi törzsértékekkel és az eddig észlelt szélsőségekkel. Az ábrákon a lehetséges maximális /csillagászati/ napfénytartamokat is megadjuk.Az évi napfénytartamösszegeket az egyes ábrákon külön közöljük az 50 éves átlag és eddigi szélső értékekkel. 17. A napfény tartam területi alakulását szemléltetjük a közölt térképpáron az egész évre és a tenyészidőszakra, feltüntetve az 50 éves átlagoktól való eltéréseket is. 18. A szabad vizfelszin párolgásának mérését 3 m felületű és 50 cm mélységű,talajba süllyesztett kádakban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet végzi. Az &./ alatti ábrákon a havi párolgási összegeket tüntetjük fel, de az átlagértékekkel való összehasonlítás - hosszabbidejü észlelések hiányában - egyelőre csak a kecskeméti állomásra vonatkozóan volt lehetséges. Külön táblázatban az év folyamán az egyes állomásokon mért legnagyobb 24 órai párolgásmennyi a éget is közöljük. A _b./ jelű térképen az eddigi mérések alapján számított évi párolgási menryiségek területi, eloszlását tüntettük fel, összehasonlítva a számított párolgási értékek 50 évi átlagával. Az 500 m-nél magasabb területek párolgásmennyiségének meghatározása céljából a térkép mellett függvényábrát közlünk. A természetes vízfelületek párolgása a helyi adottságok szerint /a felület nagysága, az átlagos vízmélység, a benőttség, a szélnek való kitettség, stb./ átlag 0,80-0,95, szélsőséges esetekben 0,70-1,10-szerese a kád-adta értékeknek. Részletesebb időjárási és éghajlati adatokat az Országos Meteorológiai Intézet napi és havi jelentései, továbbá az "Időjárás" cimü folyóirat nyújtanak. A nyomtatásban nem közölt észlelési adatok a Meteorológiai Intézettől szerezhetők be. Az 1901/1940 évi átlagos havi és évi csapadékokat dr. Hajósy Ferenc állította össze az Országos Meteorológiai Intézet 1952. évben megjelent „Magyarország csapadékviszonyai" c. kiadványában. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadásában megjelent Magyarország Hidrológiai Atlasza cimü sorozatban a Csapadékviszonyok /1952/ ás a Hőmérsékleti és párolgási viszonyok /1956/ cimü kötetek mintegy 50 állomás Í901/50 évi csapadékadatait, továbbá lég-, viz és talajhőmérsékleti, valamint párolgási adatokat tartalmaznak, mig A vízgyűjtők átlagos csapadéka /1959/ cimü kiadvány az átlagos évi és havi csapadékmennyiségek területi eloszlását térképen szemlélteti és hóadatokat közöl.- 15
