Vízrajzi Évkönyv 68., 1963 (Budapest, 1965)

Tartalomjegyzék

figyelmet felhívjuk - a vízrendszernek megfelelően a kisebb‘f oly óknak a torkolatukhoz legközelebb eső mércéjükön észlelt vízállásait is közöljük. így ezeknek a vízállásoknak a görbéje két helyen is szerepel. Az első és másodrendű vízmércék vizállásgörbéin kivül a harmadrendű vízmércék görbéit is közöljük, tekintve, hogy azokról napi vizállásadatokat nem adunk.

8. A vizhőmérsékleti viszonyokról táblázatokba foglalva adunk tájékoztatót állo- másonkint a havi és évi jellemző értékek közlésével. Az állomásokat általában úgy válasz- tottuk ki, hogy az ott észlelt adatokból az egész folyó vizhőmérsékleti viszonyaira lehet következtetni. A közölt adatok a reggeli vizhőmérsékletre vonatkoznak a felszin alatt 20-40 cm-es mélységben.

Összehasonlitásképen a tárgyévi adatok mellett a többévi - általában az utóbbi tiz- évi - jellemző havi, illetve évi értékeket is közöljük.

9. Külön tábla ad áttekintést a tél járviszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható.Az ábrát kiegészítettük néhány mérőhely viz- és léghőmérsékleti adatait ábrázoló görbével. .

10. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai és tiszai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé. Az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is,. amelyekhez a hajózás igazodik /Becs, GÖnyü, Budapest és Mohács, Tiszafüred, Szolnok, Csongrád, Szeged/. Külön rajz foglalja össze a pozsony-gönyüi, a gö- nyü-budapesti, a Budapest alatti, -továbbá a tiszalök-tiszafüredi, a tiszafüred-szolnoki és a Szolnok alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát. A tartósságot összehasonlítottuk a

Dunán 1946, a Tiszán 1949 Óta eltelt évek átlagos tartósságával.

11. A közölt hordáiókhozamadatok - úgy a tárgyéviek, mint a többévesek - a mérési adatok alapján számított értékek. -Szélsőségként az eddigi, illetve a tárgyévi legnagyobb vízállásnak megfelelő értékeket közöljük.

A különböző vízfolyásokon az év folyamán végzett vízhozam- és hordalékmérések helyét és számát az Évkönyv végén csatolt térképen közöljük.

IV. Felszín alatti vizek.

1» A tala.ivizszinészlelési adatokra vonatkozóan megjegyezzük, hogy az Évkönyvben az országos talajvizkuthálózat fontosabb állomásainak észlelési anyagát közöljük a viztan'i év szerint a fejezet után közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint csoportosítva. Az egyes csoportok végén azonban a többi észlelési helyeket is felsoroljuk, törzsszámúk megjelölésével. Ezeknek anyagát a Vízrajzi Szolgálat kéziratban őrzi.

A november 1-ével kezdődő víztani évet. azzal az évszámmal.jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3-nál több leolvasást kellett interpolálni, a ha12