Vízrajzi Évkönyv 68., 1963 (Budapest, 1965)

Tartalomjegyzék

Legújabban az 1943. és 1946. év elején voltak jelentősebb változások a vízmércék nullpontjának magasságában. Erre vonatkozólag az 1943-1946.évi Évkönyvek nyújtanak részle­tes felvilágosítást. Az 1934.évi Évkönyvben /69 - 72 oldal/ közölt és azóta szükségessé vált korrekció­kat külön kimutatásban összefoglaltuk. /36 - 38.oldal./ Vizgazdálkodási tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely víz­állás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő és az egyes szinteket hányszor lép­te át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a 4. részben közölt gyako­risági és tartóssági adatok válaszolnak. Az adatokat némcsak á tárgyévre, hanem egy ösz- szehasonlitásokra alkalmas hosszabb /általában évtized/ és a közelmúlt időszak átlagára is meghatároztuk. A tárgyévre vonatkozó, illetve az összehasonlításul közölt tízéves tartós­ságokat rajzban ábrázoltuk.Az egyes hónapokra vonatkozó éves és a hosszabbidejü átlagokat helyszűke miatt nem közöljük. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékére vezet. A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál minden esetben 10 cm-es vizállás- közökkel dolgozunk,de néhány vízmércénél helyszűke miatt 10 cm-nél nagyobb vizállásközökre adjuk meg az adatokat. A fontosabb mércék mederszelvénye is szerepel az Évkönyvben a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis .tudni a kis- és középvizi nieder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyaráza­tához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a ke­resztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntet­tük, hogy a vizmérce- vagy a közeli vizhozammérési szelvényekről van-e szó. Néhány fontosabb mércére mindezideig csak régi vizhozaiugörbét és a jellemző viz­hozammérési adatokat közölhetjük, minthogy megfelelészárnu vizhozammérés hiányában jelen­leg érvényes és megbízható vizhozamgörbe nem volt szerkeszthető. E vizhozamgörbéktől nagy pontosságot várni nem szabad, általános tervezések céljára azonban használható adatokat szolgáltatnak. Alsószakaszuk a kisvízi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néhol csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó víznél mutatkozó eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó vízhozamokat tüntetik fel. Az áradó víznél végzett mérések adatai a görbétől jobbra, az apadásnál végzett mérések # pontjai tőle balra esnek. A tetőzésnél kapo’tt mérési pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol az utóbbi évek adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk, azt teljes vo­nallal huztuk ki. A görbének azt a részét, amelyre csak a régebbi időkből vannak használ­ható adatok, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi ms.derváltozások miatt már nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek át­számításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott vonallal jelöljük. A fontosabb vízmércék közül azoknál, amelyeknél megfelelőszámu vizhozammérés a- lapján jelenleg érvényes és megbízható vizhozamgörbét szerkeszthettünk, a jellemző vizho­10

Next

/
Thumbnails
Contents