Vízrajzi Évkönyv 68., 1963 (Budapest, 1965)

Tartalomjegyzék

A mércék " 0"pontjának magassága általában az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozik.Egyes mércék még nincsenek az országos szintezésbe bekapcsolva,ezért szükséges,hogy minden magassági adat mellett jelöljük a szintezési alapfelületet.> Egyes vízmércéknél az országos szintezési hálózat alapfelülete szerint az utóbbi időkben meghatározott nullpontmagasságot megadjuk az előbbi szintezési alapsikra vonatkoztatva is, hogy a vizügyi tervezéseknél a régebbi adatokkal az összehasonlítást, illetve az országos magasságra való áttérést megkönnyítsük.

Az országos hálózat vízmércéit az észlelőállomások hálózatának térképén és betűrendes mutatóban az Évkönyv végén közöljük.

k/b. alatt a vízmércék vizállásadataira vonatkozó javításokat közöljük. A javítások a régebbi "Vízállások"-ban és a "Vizrajzi Évkönyv"-ekben közölt adatokra vonatkoznak, s igy lehetővé válik az ott közölt vizállásadatoknak a jelenlegi vízmércére való vonatkoztatása. Ebben a kötetben az 1934.évi Évkönyvben közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat foglaltuk össze.

З/а. A tanulmányi vizmércók betűrendben összeállított kimutatása tájékoztat a tanulmányi célokból ideiglenesen felállított mércékről. A kimutatásban a vízfolyás magasabb- rendü befogadójának nevét is feltüntettük.

A 3/b. alatti kimutatás a vízfolyások betűrendjében közli a tanulmányi vízmércéket.

4-G. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál a 4. részben minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /összesen-69 vízmércéről /részletes adat- feldolgozást nyújtunk. Ugyanebben a fejezetben napi vizhozamadatokat közlünk egyelőre 33 állomásról. Az 5. részben a kevésbbé jelentős vízmércék anyagát részletes feldolgozás nélkül tettük közzé, mig a 6. részben a harmadrendű vízmércék jellemző vízállásait közöljük.

Egy-egy fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a vízfolyás Szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. Ennek az elrendezésnek tagadhatatlan hátránya,hogy egy-egy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye,hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására.Kényelmetlenséget okoz az is, hogy a vizállásadatok három részben oszlanak meg. Ez csak akkor fog megszűnni, ha minden viz- mérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozást közlünk,ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt.

A 4. fejezetben a fenti sorrandet megtartva, az összetartozó napi vízállás- és vizhozamadatok - hogy egyszerre áttekinthetők legyenek - egymás mellé kerültek.

Takarékosságból az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vizmérce napi észlelési adatait. á kihagyott észlelési anyag kézirata az Országos Vizjelző szolgálat nyilvántartásában az érdeklődők rendelkezésére áll.