Vízrajzi Évkönyv 67., 1962 (Budapest, 1964)
Tartalomjegyzék
A Vizrajzi Szolgálat működésében egyrészt az Intézet többi osztálya, másrészt a Vízügyi Igazgatóságok, mint az Országos Vizügyi Főigazgatóság külső szervei is segitettek. Az Igazgatóságok az Országos Vizügyi Főigazgatóság rendeletének megfelelően különösen az épitések végrehajtásában nyújtottak jelentős segítséget. A Szolgálat működése munkanemek szerint a következő volt: 1. Felszini vizek észlelése és vlz.1elzé3. A vizmércehálózat. Az országos hálózat keretében az év elején 264 belföldi és 3 külföldi /Pozsony és Oroszvár a Dunán, Eszék a Dráván/ vízmércét tartottunk nyilván részletesen feldolgozott anyaggal. Az árvizi előrejelzések és egyéb tanulmányok céljára a Dunavölgy nagyobb folyóiról még további 70 /az előző évinél 4 osztrák állomással több/ külföldi vizmérceállomás vízállásainak nyilvántartását vezettük. Az év folyamán a Dunán Budapestnél /Óbuda/ és Faj sznál,az Eger-patakon Borsodivánkánál,a Tápión Tápiógyör- gyénél és a Fekete-Körösön Antnál /Gyulavári/ uj lapvizmércét állítottunk fel,a budapesti /Újpest/ és a négyesi vízmércét viszont átsoroltuk a tanulmányi hálózatba. Továbbá az országos hálózatba bevontunk 33 tanulmányi vízmércét. így az országos hálózatban nyilvántar- tott belföldi mércék száma 300-ra emelkedett, a külföldiek közül pedig 73 vízmércének az észlelési anyagát dolgoztuk fel. Az év folyamán a Perint-Sorok patakon Sorokpolánynál, az Ipolyon Nógrádszakálnál és letkésnél, a Dunán Fajaznál és Mohácsnál, a Túron Garbóiénál, a Jósva-patakon Színnél, az Eger-patakon Borsodivánkánál, a Galgán Hévizgyörknél, a Tárnán Jászdózsánál, a Tápión Tápiógyörgyénél, a Tiszán Szolnoknál és a Fekete-Körösön Antnál /Gyulavári/, összesen 13 helyen rajzolóvizinércét /a fajszi, mohácsi és szolnoki elektromos működésű/ helyeztünk ü- zembe, s igy az év végén 53 rajzolómüszer működött az országos hálózatban. A távjelző vízmércék száma az év folyamán háromra emelkedett, miután a Dunán Rajka-Budapest között postai vonalon, a Fehér-Körösön Gyulán a Vizügyi Igazgatóság helyiségéig külön vezetéken távjelző-rajzolóvizmércét helyeztünk üzembe. Az ipari és mezőgazdasági vizhasznositás szempontjából figyelemreméltó kisebb vízfolyásokon az év folyamán 12 újabb vízmércét helyeztünk el, 15 vízmérce észlelését viszont - amelyek hivatásukat már betöltötték - megszüntettük s igy a tanulmányi vízmércék száma - figyelembevéve az országos hálózatba bevont 33 tanulmányi mércét is - az év végére 58-ra csökkent. Az Országos Vizielzó Szolgálat keretében a naponkint táviratozó vízmércék számát hattal /Keszthely, Badacsony, Fonyód, Tihany, Balatonfüzfő és Balatonaliga/ növeltük, s igy az év végén 78 vizmérceállomás jelentette a vízállásokat táviraton. A Nemzetközi Viz.ielző Szolgálat keretében 3 bajor, 14 osztrák /2-vel több az e- lőző évinél/, 15 csehszlovák, 11 kárpátukrajnai, 36 román, 44 jugoszláv és 3 bolgár, ösz- szesen 126 vizmérceállomásról érkezett naponta jelentés táviraton, illetve távgépírón. A jelentések nagyrésze a vízállásokon kivül tartalmazta a napi csapadékmennyiséget, viz- és- 2 -
