Vízrajzi Évkönyv 66., 1961 (Budapest, 1963)
Tartalomjegyzék
után álló jégtakaró alakult ki. A mellékfolyók jégviszonyai általában a Duna, illetve a Tisza jégjárásának megfelelően alakultak. Január közepe táján jelent meg a jég, s a legtöbb helyen be is álltak a folyók. A jégtakaró február közepe táján kezdett felszakadozni és а Ъопар végére a mellékfolyók jégmentesek lettek. Az év végén december közepe táján kezdődött a jégzajlás a mellékfolyókon és néhány nap múlva már a legtöbb helyen álló jég boritotta a folyókat. A Balatonon január közepén indult meg a jégképződés és néhány nap múlva összefüggő jégtakaró alakult ki,amely csak február második felében kezdett felszakadozni. Az év végén december közepétől már álló jég boritotta a tavat. A gázlóviszon.yok a Dunán és a Tiszán jóval kedvezőtlenebbek voltak az előző évinél. A Dunán szeptember közepétől kisebb megszakítással december közepéig, a Budapest feletti szakaszon a következő évre átmenőén még januárban is mértek gázlókat. A gázlómélységek tartósságát az igen kedvezőtlen 1943 és 1947 éveken kivül a közelmúlt 1946/60 évi szárazabb és az 1939/43 évi nedvesebb időszak gázlómélységeinek átlagos tartósságával is összehasonlítjuk az alábbi táblázatban. Szakasz Év, időszak 20 18 16 14 12 10 dui-e s és kisebb mélység időtartama napokban Pozsony-Göny ü 1961 67 34 10 _ _ 194 7 14 9 119 98 87 57 10 1943 92 62 131946/60 76,3 52,9 32,5 14,9 6,0 1,2 1939/43 66,6 36,2 15,6 1,6Gönyü-Budapest 1961 72 57 39 12194 7 82 73 64 42 37 10 1943 145 107 62 32 23 8 1946/60 36,7 19,0 9,3 3,9 2,5 C , 7 1939/43 68,5 38,0 20,4 12,2 7,6 1,6 Budapest alatt 1961 51 33 21 51947 65 56 251943 41 32 16 71946/60 26,6 1(5,5 6,8 2,2 1,51939/43 13,8 14,4 5,2 1,4A táblázatból kitűnik, hogy a hajózási viszonyok különösen a gönyü-budapesti szakaszon voltak igen kedvezőtlenek az év folyamán.- 21
