Vízrajzi Évkönyv 66., 1961 (Budapest, 1963)

Tartalomjegyzék

figyelmet felhívjak - a vízrendszerek megfelelően a kisebb folyóknak a torkolatukhoz legközelebb eső mércéjükön észlelt vízállásait is közöljük. így ezeknek a vízállásoknak a görbéje két helyen is szerepel. Az első és másodrendű vízmércék vizállásgörbéin kívül a harmadrendű vízmércék görbéit is közöljük, tekintve, hogy azokról napi vizállásadatokat rém adunk.

8. Ettől az évtől kezdve a vizhőmórsékleti viszonyokról is közlünk adatokat rendszeresen a havi és évi jellemző értékek megadásával. Az állomásokat általában úgy választottuk ki, hogy az ott észlelt adatokból az egész folyó vizhőmérsékleti viszonyaira lehet következtetni. közölt adatok a reggeli vizhőmcrsékletre vonatkoznak a felszín alatt 20-40 ciii-es mélységben.

Összehasonlitásképen a tárgyévi adatok mellett a többévi - ahol lehetséges,a tízévi - jellemző havi, illetve évi értékeket is közöljük.

9. Külön tábla ad áttekintést a tél j égy is zonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható.Az ábrát kiegészítettük néhány mérőhely vizes léghőmérsékleti adatait ábrázoló görbével.

10. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai és tiszai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé. Az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is, amelyekhez a hajózás igazodik /Bécs, Gönyü, Budapest és Mohács, Tiszafüred, Szolnok, Csongrád, Szeged/. Külön rajz foglalja össze a pozsony-gönyüi, a gö- nyü-budapesti, a Budapest alatti, továbbá a tiszalök-tiszaf iiredi, a tiszafüred-szolnoki és a Szolnok alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát. A tartósságot összehasonlítottuk a Dunán az 1946/50, a 'Tiszán 1949/60 évek átlagos tartósságával.

11. A közölt hordáiékhozamadatok - úgy a tárgyéviek, mint a többévesek - a mérési adatok alapján száx.iitott értékek. Szélsőségként az eddigi, ill. az 1961. évi legnagyobb vízállásnak megfelelő értékeket közöljük.

A különböző vízfolyásokon az év folyamán végzett vizhozam- és hordalékmérések helyét és számát az Évkönyv végén csatolt térképen közöljük.

IV. Felszín alatti vizek.

1. A tala.ivizszinészlelési adatokra vonatkozóan megjegyezzük, hogy az Évkönyvben az országos talajvizkuthálózat fontosabb állomásainak észlelési anyagát közöljük a viztani év szerint a fejezet után közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtóterületenkint csoportosítva. Az egyes csoportok végén azonban a többi észlelési helyeket is felsoroljuk, törzsszámúk megjelölésével. Ezeknek anyagát a Vizrajzi Szolgálat kéziratban őrzi.

A november 1-ével kezdődő viztani évet azzal az évszámmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3-nál több leolvasást kellett interpolálni, a ha12