Vízrajzi Évkönyv 66., 1961 (Budapest, 1963)

Tartalomjegyzék

A mércék "0*pontjának magassága áltaxaDan az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozik.Egyes mércék még nincsenek az országos szintezésbe bekapcsolva, ezért szükséges,hogy minden magassági adat mellett jelöljük a szintezési alapfelületet«

Egyes vízmércéknél az országos szintezési hálózat alapfelülete szerint áz utóbbi xdőkben meghatározott nullpontmagasságot megadjuk az elóbbi szintezési alapsikra vonatkoztatva is, hogy a vizügyi tervezéseknél a régebbi adatokkal az összehasonlítást, illetve az országos magasságra való áttérést megkönnyítsük.

Az országos hálózat vízmércéit az észlelóállomások hálózatának térképén és betűrendes mutatóban az Évkönyv végén közöljük.

2/b. alatt a vízmércék vizállásadataira vonatkozó javításokat közöljük. A javítások a régebbi "Vízállások"-ban és a "Vízrajzi Évkönyv"-ekben közölt adatokra vonatkoznak, s igy lehetővé válik az ott közölt vizállásadatoknak a jelenlegi vízmércére való vonatkoztatása. Ebben a kötetbe'n az 1934.évi Évkönyvben közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat foglaltuk össze.

З/а. A tanulmányi vízmércék betűrendben összeállított kimutatása tájékoztat a tanulmányi célokból ideiglenesen felállított mércékről. A kimutatásban a vízfolyás magasabb- rendü befogadójának nevét is feltüntettük.

A З/b. alatti kimutatás a vízfolyások betűrendjében közli a tanulmányi vízmércéket.

4-6. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál a 4. részben minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /összesen-69 vízmércéről /részletes adat- feldolgozást nyújtunk. Ugyanebben a fejezetben napi Vizhozamadatokat közlünk egyelőre 33 állomásról. Az 5. részben a kevésbbé jelentős vízmércék anyagát részletes feldolgozás nélkül tettük közzé, mig a 6. részben a harmadrendű vízmércék jellemző vízállásait közöljük.

Egy-egy fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a vízfolyás szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. Ennek az elrendezésnek tagadhatatlan hátránya,hogy egy-egy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye,hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására.Kényelmetlenséget okoz az is, hogy a vizállásadatok három részben oszlanak meg. Ez csak akkor fog megszűnni, ha minden viz- mérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozást közlünk,ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt.

A 4. fejezetben a fenti sorrendet megtartva, az összetartozó napi vízállás- és vizhozamadatok - hogy egyszerre áttekinthetők legyenek - egymás mellé kerültek.

Takarékosságból az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vízmérce napi észlelési adatait.A kihagyott észlelési anyag kézirata az Országos Vizjelzó Szolgálat nyilvántartásában az érdeklődők rendelkezésére áll.- 8