Vízrajzi Évkönyv 65., 1960 (Budapest, 1961)
Tartalomjegyzék
több legyen. Az ábrákból leolvasható, hogy a tél folyamán nagyobb összefüggő hótakaró csak január 10-e táján alakult ki és általában 15 - 20 napig tartott s vastagsága 10 - 40 cm-ig terjedt. Néhány napig tartó kisebb hótakaró decemberben és februárban is volt. b./ Hőmérséklet. Az I960, év az ország területének legnagyobb részén melegebb volt az átlagosnál,a hőtöbblet azonban sehol sem érte el az 1,0 fokot s a hőhiány is csak 1-2 tizedfokig terjedt. Az évi középhőmérséklet délkeleten felülmúlta a 10 C°-ot, másutt a síkságokon többnyire 10-11 C° között volt, a legalacsonyabb évi középhőmérséklet, 5,7 C°, a Kékestetőn mutatkozott. Az egyes hőnapok közül január az átlagosnál kissé hidegebb volt, februárban már csak keleten volt hőhiány, a tavaszi hónapok közül március és április átlagkörüli, mig május hűvös időjárást hozott. Junius melegebb, julius pedig hűvösebb volt az átlagnál, majd augusztus ismét átlagkörüli hőmérsékletet mutatott. Hűvös időjárás volt szeptemberben is, de októbertől az átlagosnál enyhébb hónapok következtek, különösen decemberben jelentkezett erős hőtöbblet. így 1960-ban éppen a legmelegebb hónap, julius volt az átlagértékekhez képest a leghüvősebb jellegű úgy, hogy augusztus középhőmérséklete országszerte felülmúlta a júliusét. Júliuson kivül január, május és szeptember voltak hűvös hónapok, mig különösen november és december enyheségükkel tűntek ki. Az év legalacsonyabb hőmérsékletét január közepén, helyenként február.első harmadában észlelték, a legalacsonyabb értéket, -27,4 C°-ot, január 15-én Szolnokon jegyezték fel. A téli napok /amikor a hőmérséklet legmagasabb értéke is 0 C° alatt maradt/ száma azonban csekély volt, mert csak rövid időre voltak hidegebb időszakok. Igen csekély a nyári napok /amikor a hőmérséklet legmagasabb értéke elérte a 25 C°-ot/ száma, hőség-nap /amikor a hőmérséklet legmagasabb értéke elérte a 30 C°-ot/ az ország nyugati és északi részein alig fordult elő. A legmagasabb hőmérséklet csak néhány helyen haladta meg a 35,0 C°-ot, részben julius közepén, részben augusztus utolsó napjaiban. A legnagyobb felmelegedést Ásotthalinon /Csongrád megye/ észlelték, ahol julius 20-án 35,7 C°-ig emelkedett a hőmérséklet. Az év végének szokatlan enyheségét jellemzi, hogy novemberben még alig volt fagy, és decemberben' is csak kevés helyen süllyedt a hőmérséklet -5,0 C° alá. Január enyhe napokkal kezdődött, de 9-e után hidegre fordult az időjárás, majd a 12-i kiadós havazás után igen alacsony hőmérsékletek alakultak ki. Ekkor mérték Szolnokon az év legalacsonyabb hőmérsékletét, -27,4 C°-ot, a talajmenti lehűlés viszont -29,2 0°-ig terjedt. 19-e után azonban nyugat felől enyhe levegő áramlott be,, amely néhány nap alatt véget vetett a fagyoknak. A hónap utolsó napján ismét hidegebb időjárás következett be. A havi középhőmérséklet nyugaton csak kevéssel, keleten azonban 2-3 C°-kal maradt a fagypont alatt. így nyugaton csekély hőtöbblet, keleten azonban 1-1,5 fokos hőhiány mutatkozott az átlaghoz képest. A legmagasabb hőmérsékletet csaknem mindenütt 28-a és 30-a között észlelték, nyugaton 14-15 C°-os maximumok alakultak ki, mig keleten általában csak 7-9 C°-ot ért el a felmelegedés. A fagyos/amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 G° alá szállt/- 261 4
