Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
/Somogy m./, Kompolt /Heves m./, Kecskemét /Bács-Kiskun m./, Kisvárda /Szabolcs-Szatmár megye/, Tiszaőrs /Szolnok m./ és Mezőhegyes /Békés m./ állomás okról. Hogy az év talajhőmérsékleti alakulása áttekinthető legyen, az előző év november és december havi adatait is közöljük. Az ábrákból kitűnik, hogy talajfagy több helyen már december elején jelentkezett, de hosszabb ideig, helyenkint kisebb megszakitássál, január közepétől február végéig tartott s általában 20-40 cm mélyre hatolt. A budapesti ábráról leolvasható, hogy a talaj hőmérséklete februárban kismértékben az átlag alatt, mig nyáron és ősszel az átlag fölött volt. A 11./ alatti táblázatokban a hőmérsékletnapi jellemző értékelt /minimum,közép,maximum/ foglaltuk össze havonkint 45 állomásra vonatkozóan. Az állomások kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a közölt adatok az ország e- gész területére kiterjedően jellemezzék a hőmérsékleti viszonyokat. További feldolgozások céljából a táblázatban közöljük a páranyomás és a légnedvesség havi jellemző adatait is. /A légnedvesség maximumát, a 100 #-ot seholsem közöljük./ A 12./ alatti rajz 12 állomásról a hőmérséklet ötnapos kö- zépértékeit szemlélteti, összehasonlításul az 50 éves átlagokat és szélső értékeket is felraktuk. Az ábrából szembetűnően leolvasható február, junius, szeptember és október jelentékeny hőhiánya, valamint január, március, április, julius és december hőtöbblete. A 13./ alatt közölt ábrák a havi középhőmérsékleti adatok és hőösszegek értékeit tüntetik fel az előbbi 12 állomásról. Az ábrákon alkalmazott külön beosztás segítségével a havi hőősszegek is leolvashatók, az évi hőösszeget pedig külön megadjuk. A leolvasható havi középhőmérsékleti adatok világosan mutatják február, junius, szeptember és október hőhiányát, továbbá március és december rendkívüli, valamint január, április és julius mérsékelt hőtöbbletét. Az évi hőösszegek mindenütt meghaladták az átlagértékeket. c./ Napfénvtartam. A napfény tartam havi összegeit 30 állomásról a 14./ alatti ábrák mutatják be a multévi 16 állomással szemben. összehasonlításul feltüntettük 1901-30 éves időszak közepes és eddig előfordult legnagyobb és legkisebb, valamint a csillagászati havi összegeket. Közöljük az ugyanilyen vonatkozású évi összegeket is.A feltüntetett állomások közül Szentgotthárdnál /Vas m./, Veszprémnél /Veszprém megye/, Győrnél /Győr-Sopron m./, Budapestnél /Lőrinci obszervatóriun/, Martonvásárnál /Fejér m./,Miskolc- nál /Borsod-Abauj-Zemplén m./,Mezőhegyesnél /Békés m./ rövid észlelési sorozatuk miatt 30 évi átlagot nem közölhettünk, szélsőértékek azonban Szentgotthárdnál, Martonvásárnál és Miskolcnál rendelkezésre álltak, mig Kisvárdánál /Szabolcs-Szatmár m./ hiányoztak. Az ábrából kitűnik, hogy a legtöbb helyen junius, julius és december hónapokban- 260
