Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)

Tartalomjegyzék

7. A havi és évi csapadékösszegeket 677 állomásról közöljük a talajvizezinészle- lési adatoknál közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületehkint csoportosítva. A táblázat megadja 1./ az állomások földrajzi helyzetét és tengerszint feletti magasságát, 2./ párhuzamba állítja az évi összeget az 1901/1940 évi átlaggal /törzsértékkel/, 3./ feltünteti a csapadékos napok számát /1 mm-nél nagyobb csapadékkal/ és 4./ a 24 óra alatt’ hullott legnagyobb csapadékokat is. A naponta táviratozó állomások nevét aláhúztuk. A csapa- dékmérőállomásokat az Évkönyv végén betűrendes mutatóba foglaltuk és az észlelőállomásoR hálózatának térképén is feltüntettük.

8, A rajzban 40 állomás havi csapadékmennyiségeit tüntettük fel. Az ábrából jól látható valamely hónap viszonylag száraz és nedves volta, mert összehasonlításul az 1901/ 1940 évi havi átlagokat is felraktuk.

9/a. A tél hóviszonyait a napi hóvastagságok táblázatos közlésével ismertetjük havi csoportosításban. A hófoltokat keretezett csillaggal jelöltük. Á tárgyév hótakarós napok számát összehasonlítjuk az 1929/30-1943/44 telek átlagával és ez utóbbi időszak átlagos és legnagyobb hóvastagságát is közöljük. Az összehasonlító adatokat csak azokra az állomásokra vonatkozóan adjuk meg, amelyek Kéri Menyhért: Magyarország hóviszonyai cimü munkájában szerepelnek, mert újabb feldolgozást az Országos Meteorológiai Intézet nem végzett.

b. A hóviszonyok időbeli alakulásának és tartamának könnyebb áttekinthetősége céljából a napi hóvastagságok nagyrészét rajzban is közöljük az állomásoknak az Adriai- tenger feletti magasságával együtt. A cm-nél kisebb hóvastagságokat ponttal jelöltük.

10. A talajhőmérséklet alakulását 9 állomásról az ötnapos középhőmérsékletek a- lapján szerkesztett görbék ábrázolásával szemléltetjük, általában 2 m mélységig. Budapestnél, ahol az adatok rendelkezésünkre állottak,a hőmérsékletalakuláet 4 m mélységig ábrázoltuk, összehasonlitva az 1911/50 éves átlaggal.

11. A közölt táblázatokban a hőmérséklet napi jellemző értékeit /minimum, középp maximun/ foglaltuk össze havi csoportositásban az ország egész területére kiterjedően. A táblázatokban a páranyomás és légnedvesség havi jellemző adatait is közöljük. A legnagyobb légnedvességet, a 100 ‘/i-ot, amely mindenütt előfordul és ugyanannyi, nem jelöltük.

12. A rajzok 12 állomás hőmérsékletének ötnapos értékeit tüntetik fel. összehasonlításul az 50 éves átlagokat és szélső értékeket is felraktuk.

13. A közölt rajz 12 állomás havi középhőmérsékleti adatait és hőösszegeit ábrázolja. Az adatokat az 1901-50 év átlagaival és szélső értékeivel is ös3zehasonlitjuk. Az évi és többéves hőösszegeket az ábrákra külön felirtuk.

14» A napfénytartamot szemléltető ábrák 30 állomásról feltüntetik a havi napfény- tartamösszegeket, összehasonlitva az 1901/30 évi törzsértékekkel és az eddig észlelt szélsőségekkel. Az ábrákon a lehetséges maximális /csillagászati/ napfénytartamokat is megadjuk. Az évi napfénytartamösszegeket az egyes ábrákon külön közöljük a 30 éves átlag és ed- 14 -