Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)

Tartalomjegyzék

szitálás: apró /fél mm-nél kisebb átmérőjű/ vizcseppek lassú,többnyire egyenletes hullása, amelyeket gyenge szellő is eltérít a függőleges iránytól.

eső: vizcseppek /fél mm-nél nagyobb átmérőjüek/ folytonos, mérsékelten gyors hullása, amelyeket gyenge szél nem térit el a függőleges iránytól.

hó: hatszögü jégkristályokból álló pelyhek folytonos»mérsékelt sebességű hullása.

• havaseső: eső és hó vegyes hullása

▲ jégeső: gömbölyű vagy szabálytalan formájú, többnyire átlátszó felületű nagy /5 mm-nél nagyobb átmérőjű/ jégszemek, esetleg összefagyott jégdarabok.

H hóréteg, hófolt: a talajt egészben, vagy részben /hófolt/ hó borítja.

Megjegyzés: az 0,1 mm-nél kisebb csapadékot számérték nélkül csak a csapadékalaknak megfelelő jel berajzolásával adtuk meg.

Az Évkönyv használatához szükséges általános tudnivalók az egyes fejezetek sorrendjében a következők:

II. Az év hidrológiai .jellemzése.

Ebben a fejezetben az év felszini és talajvizjárásának, jég- és gázlóviszonyainak jellemzését adtuk meteorológiai kapcsolatukkal kibővítve, továbbá hosszabbidejü átlagokkal és szélsőségekkel összehasonlitva.Jégviszonyokra vonatkozólag összehasonlitó adatokat megbízható régebbi észlelések hiányában csak a Dunáról és Tiszáról közlünk. A gázlókra vonatkozó jellemzésben a Tiszáról csak a közelmúlt időszakkal való összehasonlítás volt lehetséges, minthogy régebbi gázlómérésck hiányoznak, összefoglaló adatokat közlünk a belvizi elöntésekről.

III. Felszini vizek.

A III. fejezet l/а. részében az országos vizmércehálózat vázlatát közöljük a Duna- és Tiszavölgyre vonatkozólag. A különböző jelölések jelentését az ábrán adjuk meg. Ez az ábra tulajdonképen az l/b. alatt közölt országos vizmércehálózat állomásai vízfolyások szerinti kimutatásnak grafikus ábrázolása. Ez utóbbi kimutatásban a naponkint táviratozó vizmérceállomások nevét aláhúztuk.

2/a. Az országos vizmércehálózat mércéinek törzskönyvi adatait betűrend szerinti összeállításban közöljük.

A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés, a tiszai vízmércéket pedig az 1929/31.évi felvétel alapján készült, "A Tisza helyszinrajza,hosszszelvénye és kereszt- szelvényei" cimü műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolság szerint adjuk meg, mig a többi folyó vízmércéjének helyét felmérési adatok,illetve néhányét térképi lemérés alapján közöljük.

Vízgyűjtőterületként az Intézet Hidrológiai Atlaszainak eddig megjelent köteteiben szereplő, újonnan meghatározott értékeket közöljük. Néhány vízmércének vízgyűjtőterületét még nem határoztuk meg s igy helyét üresen hagytuk, mig az el nem határolható viz - gyüjtőterületü mércéknél hiányjelet / - / tettünk.