Vízrajzi Évkönyv 63., 1958 (Budapest, 1960)

Tartalomjegyzék

való összehasonlitás megtévesztő volna. Tájékoztatásul az alábbi táblázatban a fürdési i- dényre hasonlítjuk össze a tárgyév jellemző vízállásait, valamint vizhőfokadatait a legutóbbi 10 év megfelelő adataival.

Év

id ős zak

A 8

i ó f

oki á

llomás észlel«

ísi a

d a t

a i:

középvizállás cm

legnagyobb vízállás cm

legkisebb vízállás cm

jun

jul

aug

jun

jul

aug

jun

jul

aug

1958

59

65

58

63

70

61

56

61

52

1948/57

87

82

74

126

125

115

57

47

40

középvizhőfok C°

legnagyobb vizhőfok 0°

legkisebb vizhőfok C°

1958

20,0

22,7

23,8

23,3

26,3

26,4

14,8

19,7

20,3

1948/57

21,3

22,8

22,2

27,0

29,0

28,4

12,1

16,0

15,7

A táblázatból kitűnik, hogy a Balaton vízjárása a fürdési idényben alacsony szinten kiegyenlített volt. A legkisebb vízállások júniusban elérték az utóbbi 10 év legkisebb szintjét, a legnagyobbak viszont jelentékeny mértékben alatta maradtak az eddigi megfelelő szinteknek. A középvizállás az átlagnál - különösen júniusban - jelentékenyen kisebb volt.

A vizhőmérsékletekből megállapítható, hogy a Balaton vizének középhőmérséklete a fürdési idényben - augusztus kivételével - alacsonyabb volt az átlagnál, a szélső értékek azonban nem érték el az utóbbi 10 év legnagyobb, illetve legkisebb értékeit.

Itt teszünk emlitést az év folyamán történt belvizi elöntésekről. Jelentős belvízi elöntések februárban és márciusban a fagyott talajon hóolvadásból és esőből, majd áprilisban és júniusban esőkből keletkeztek. A beérkezett jelentések szerint főleg a szegedi, gyulai, szolnoki és debreceni vízügyi igazgatóságok hatásterületén nagyobb területek kerültek viz alá, rövidebb-hosszabb ideig /5-30 nap/. Az elöntött területek nagysága mintegy 32.000 kát.holdat tett ki. A belvizi szivattyútelepek mintegy 313 millió af vizet emeltek át, kereken 95 ezer üzemóra alatt.

A folyók jógviszonyai az enyhe tél következtében kedvezőek voltak.

A Dunán a jég január elején jelent meg, de 1-2 napos zajlás után el is tűnt. Majd január végén indult meg újra a jégzajlás és mintegy 10 napig február elejéig tartott.

A túloldali táblázatban öt észlelő állomás jégviszonyait egyrészt az 1930/31- 1949/50-i 20, másrészt az 1880/81-1949/50-i 70 éves időszak megfelelő adataival hasonlítottuk össze.

Az összeállításból kitűnik, hogy az idei tél 10-15 jeges napja úgy a 20, mint a 70 éves átlagoknak mintegy 30-40 $-át jelenti.

Az év végén a Dunán jégképződés nem indult meg.

I ' .

18