Vízrajzi Évkönyv 63., 1958 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
13. A napfény-tartamot szemléltető ábrák 16 állomásról feltüntetik a havi napfény- tartamösszegeket, összehasonlítva az 1901/30 évi törzsértékekkel és az eddig észlelt szélsőségekkel. Az ábrákon a lehetséges maximális /csillagászati/ napfénytartamokat is megadjuk. Az évi napfénytartamösszegeket az egyes ábrákon külön közöljük a 30 -éves átlag és eddigi szélső értékekkel. 14■ A párolgás alakulását 16 állomás havi összegeivel szemléltetjük. A párolgás- mennyiségek mérése Wild-fdle műszerekkel történt. Adatok hiányában 15 éves átlagokkal való Ö3szehasonlitás csupán 12 állomásnál lehetséges. Hangsúlyozzuk, hogy a párolgásmérő műszereken észlelt adatok nem azonosak a tényleges párolgással,inkább csak összehasonlitó .vizsgálatokra alkalmasak.Minden ilyen irányú vizsgálatnál szem előtt tartandó, hogy a párolgási adatok - a közvetlen környezet iránti érzékenység miatt - csak az ugyanazon az állomáson más időpontban mért adatokkal hasonlit- hatók össze, más állomás adataival azonban nem. 15. A szabad vízfelszín párolgásáról mérési és számitáai adatokat közlünk.A párolgásmennyiségek mérését 3 nf felületű és 50 cm mélységű,talajba süllyesztett kádakban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet végzi. Az a./ alatti táblázatokon feltüntetett havi összegeket összehasonlítjuk átlagértékekkel is. Ez azonban - hosszabbidejü észlelések hiányában - egyelőre csak a kecskeméti állomásra vonatkozóan volt lehetséges. A b./ jelű térképen az eddigi mérések alapján számított évi párolgási mennyiségek területi eloszlását tüntettük fel, összehasonlítva a számított párolgási értékek 50 évi átlagával. Az 500 m-nél magasabb területek párolgásmennyiségének meghatározása céljából a térkép mellett függvényábrát közlünk. A természetes vízfelületek párolgása a helyi adottságok szerint /a felület nagysága, az átlagos vízmélység, a benőttség, a szélnek való kitettség, stb./ átlag 0,80-0,95, szélsőséges esetekben 0,70-1,10-szerese a kád-adta értékeknek. Részletesebb időjárási és éghajlati adatokat az Országos Meteorológiai Intézet napi é3 havi jelentései, évkönyve, továbbá az "Időjárás" cimü folyóirat nyújtanak.A nyomtatásban nem közölt észlelési adatok a Meteorológiai Intézettől szerezhetők meg. Az 1901/ 1940 évi átlagos havi és évi csapadékokat dr.Hajósy Ferenc állította össze az Országos Meteorológiai Intézet 1952.évben megjelent "Magyarország csapadékviszonyai" c. kiadványában. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadásában megjelent Magyarország Hidrológiai Atlasza c. sorozatban a Csapadékviszonyok /1952/ és a Hőmérsékleti és párolgási viszonyok 'a /1956/ cimü kötetek mintegy 50 állomás 1901/50 évi csapadékadatait, továbbá lég-, viz- és talajhőmérsékleti, valamint párolgási adatokat tar talma znak, mig A vízgyűjtők átlagos csapadéka /1959/ c. kiadvány az átlagos évi és havi csapadékmennyiségek területi eloszlását térképen szemlélteti és hóadatokat közöl.- 14