Vízrajzi Évkönyv 63., 1958 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
Szolnok, Csongrád, Szeged/. Külön rajz foglalja össze a pozsony-gönyiii, a gönyü-budapestl, a Budapest alatti, továbbá a Szolnok feletti és alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemzó legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát. A tartósságot összehasonlítottuk a Dunán 1946/57,a Tiszán 1949/57 évek átlagos tartósságával. 10. Ez évben is közlünk hordalékhozamadatokat. Úgy a tárgyévi, mint a többévesek a mérési adatok alapján számitott értékek. Szélsőségként az eddigi, ill. az 1958. évi legnagyobb vízállásnak megfelelő értékeket közöljük. A különböző vízfolyásokon az év folyamán végzett vizhozammérések helyét és számát az Évkönyv végén csatolt térképen közöljük. IV. Felszín alatti vizek. 1. A talajvizszinészlelési adatokra vonatkozóan megjegyezzük, hogy az Évkönyvben az országos talajvizkuthálózat fontosabb állomásainak észlelési anyagát közöljük a víztani év szerint a fejezet előtt közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint csoportosítva. Az egyes csoportok végén azonban a többi észlelési helyeket is felsoroljuk, törzsszámúk megjelölésével. Ezeknek anyagát a Vízrajzi Szolgálat kéziratban őrzi. A november 1-ével kezdődő viztani évet azzal az évszámmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3-nál több leolvasást kellett interpolálni, a havi középvizállást zárójelbe tettük, épenugy zárójelbe kerültek a félévi és évi közepek is, ha valamelyik havi közép hiányzott, vagy már interpolált értéket tartalmazott. Ott, ahol az észlelés már évek óta folyik, a lehetőség szerint az 5, 10, 15 és 20 éves átlagokat és a talajvizsziningadozás szélső határait is megadjuk. A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt térkép tájékoztat; az adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes és törzsszámúk sorrendjében összeállított mutató könnyíti meg. 2. Talajvizállási görbék cim alatt egyrészt néhány jellemző talajvizkutra a havi, évi és többévi középvizállásokat az évi szélső értékekkel együtt grafikusan közöljük a legutóbbi 20 évről, másrészt 46 kútnak a tárgyévi havi középvizállásait ábrázoltuk, kiegészítve az eddig észlelt havi szélső értékekkel. A 3j. pontban a források vizhozammérési adatait közöljük a talajvizszinészlelési adatoknál is alkalmazott vízgyűjtők szerinti csoportosításban. A források neve részben térképi eredetű, részben a helyi lakósság által használt, vagy nyilvántartásunkban történt felvételkor alkalmazott helyi vonatkozású elnevezés. Az Adriai tenger feletti magasság a források egy részénél térképről vett, más részénél pedig a küszöbre vonatkoztatott mérési adat. A forrásokat, illetve forráscsoportokat az Évkönyv végén közölt Vizhozammérő állomások hálózata térképén is feltüntettük. A keretbe foglalt jelölés számlálója a forráscsoport sorszámát, nevezője pedig a csoportban mért források számát jelenti. 4. Két jellegzetes forrás vízhozamának görbéje két,karsztos kőzetből fakadó forrás 12
