Vízrajzi Évkönyv 62., 1957 (Budapest, 1958)

Tartalomjegyzék

к táblázatból kitűnik, hogy az évi középvizállások néhány centiméterrel az utóbbi tizéves átlagok felett helyezkedtek el,de - a komáromi kivételével - a hosszúidéjü átlagoknál kisebbek voltak. A legkisebb vízállások 10-15 JÉ-os értékükkel általában 1 m-rel az eddigi legkisebbek fölött maradtak a november végén, illetve december elején vagy végén jelentkeztek.

Az év legnagyobb, 80-85 % körüli vízállásait a késói nyári monszun idején, julius végén, illetve augusztus elején észlelték. Minthogy februárban az igen enyhe időjárás következtében a hótakaró jelentős része a vizgyüjtő magasabb részein is elolvadt, a zöld- ár jelentéktelen volt /55 körül/. A havi középvizállások februárban és júliusban átlagkörüliek voltak,márciusban, augusztusban, szeptemberben és októberben 0,5 - 1,5 m-rel meghaladták az átlagot, mig a többi hónapban néhány deciméterrel alatta maradtak annak.

A Tisza vizgyüjtőterületének jellege lényegesen eltér a Dunáétól és igy a két folyó vizjárása is különbözik. A tiszameder lassú, de folyamatos mélyülése miatt az alábbi táblázatban az évi középvizállásokat csak az elmúlt 10 év átlagaival hasonlítjuk össze. Az év szélső értékei mellett feltüntettük azonban az eddig észlelt legnagyobb, illetve legkisebb vízállásokat is.

A mérceállo- más neve

Középvizállás

Legnagyobb vízállás

Legkisebb vízállás

1957

1947/56

1957

1947/56

1876/1956

1957

1947/56

1876/1956

c e

n t i

m é t e

r b

e n

Tiszabecs

4-15

420

573

573 /1947/-100-108-122 /1946/

650x

650x

í-130l

I-130I/1947/

Vásárosnamény

36

7

620

887 92 3x

900 /1888/ 923x/l947/-160-192-224 /1923/

Polgár

61

60

516

654

726 /1919/-146-158-192 /1925/

Szolnok

122

105

645

801

894 /1932/-156-230-247 /1946/

Csongrád

90

53

593

755

929 /1919/-206

1-2421-344-344 /1950/

Szeged

164

121

604

719

923 /1932/-108

1-1551-230-245 /1946/

Megjegyzések: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek.

Az x-szel jelölt vízállások a gátszakadás nélküli, számított legmagasabb árvizszint jelentik.

/Az 1955 évi Évkönyvben Vásárosnamény 1944/54 évi középvizállása -59 cm helyett helyesen -6 cm./

A táblázat mutatja, hogy az évi középvizállások 0,1 - 0,2 m-rel felülmúlták az u- tóbbi 10 év átlagát. Az évi eloszlás azonban nem volt egyenletes, mert mint a havi közép- értékekből megállapítható, augusztusban átlagkörüli volt a vízállás, mig januárban, áprilisban, júliusban, novemberben és decemberben a havi középvizállások 0,5-2,5 m-rel az átlag alatt maradtak,a többi hónapban pedig 0,5-2,0 m-rel felülmúlták azt. Az év legnagyobb

16