Vízrajzi Évkönyv 61., 1956 (Budapest, 1958)

Tartalomjegyzék

ív, , időszak A s i ó f oki á 1 1 о m ás é s z 1 e 1 é e i a data! : középvizállás cm legnagyobb vizállás cm legkisebb vizállás cm jun jul aug jun jul aug jun jul aug 1956 107 100 87 117 104 96 104 97 74 1948/55 85 81 73 126 125 115 57 47 40 középvizhőfok 0° legnagyobb vizhőfok 0° legkisebb vizhőfok C° 1956 19,4 21,4 21,5 23,7 23,6 24,4 14,5 17,6 19,2 1948/55 20,9 22,8 22,4 27,C 29,0 28,4 12,1 16,0 15,7 л táblázatból kitűnik,hogy a Balaton vízjárása a fürdési idényben jelentékeny el­térést mutatott az előző 8 év megfelelő adataihoz képest. A legkisebb vízállások jóval fölötte voltak, a legnagyobbak pedig csak kissé maradtak alatta az eddigi megfelelő szin­teknek.. A középvizállás az átlagnál jelentékenyen magasabb volt. A vizhőfokadatokból megállapítható, hogy a Balaton vizének középhőmérséklete a fürdési idényben alacsonyabb volt az átlagnál, a szélső értékek pedig nem érték el az u- tóbbi nyolc év legnagyobb illetve legkisebb értékeit. Itt teszünk említést az év folyamán történt belvizi elöntésekről. Jelentős belví­zi elöntések márciusban a fagyott talajon hóolvadásból, vagy a jeges árviz következtében, majd júniusban helyi csapadékokból,kisebb mértékben pedig áprilisban, májusban és július­ban esőkből keletkeztek. A beérkezett jelentések szerint főleg a gyulai, a székesfehérvá­ri, szegedi, a nyíregyházai, a budapesti és a debreceni vízügyi igazgatóságok hatásterü - létén jelentékeny nagyságú területek kerültek viz alá rövidebb-hosszabb ideig /ö-ЗО nap/. Az elöntött terület nagysága mintegy 350,000 kát.holdat tett ki. A belvizi szivattyútele­pek mintegy 570 millió m3 vizet emeltek át, kereken 220 ezer üzemóra alatt. A folyók jégviszonyai a rendkívül hideg 1955/56-i tél következtében igen kedve­zőtlenek voltak. A Dunán csak január utolsó hetében jelent meg a jég, amikor az enyhe decem­ber és január második dekádja után hirtelen erős hideg köszöntött be.A tartós hideg követ­keztében már február elejétől fokozatosan beállott a folyam s a hónap második felére már a Felső-Bunát is jégtakaró borította. A jégpáncél igen kedvezőtlenül a felső szakaszon kezdett megbomlani március elején s mintegy három hét alatt sorozatos jégtorlaszképződé- sek és a Dunaföldvár alatti szakaszon igen súlyos kártételek után vonult le a magyar sza­kaszról, mint azt'a fentiekben már részletesen tárgyaltuk. A túloldali táblázatban öt észlelő állomás jégviszonyait egyrészt az 1930/31- 1949/1950-i 20,másrészt az 1880/81-1949/50-i 70 éves időszak megfelelő adataival hasonlí­tottuk össze.- 20

Next

/
Thumbnails
Contents