Vízrajzi Évkönyv 61., 1956 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
zépértékeit szemlélteti, összehasonlításul az 50 éves átlagokat és szélei értékeket is felraktuk. j Az ábrából szembetűnően leolvasható február, március és november nagymértékű hőhiánya, valamint január és szeptember hőtöbblete. A 11./ alatt közölt ábrák a havi középhőméraékleti adatok é 8 hőösszegek értékeit tüntetik fel az előbbi 12 állomásról. Az évi a- datokat az 1901-50 év átlagaival és szélső értékeivel is összehasonlítjuk. Az ábrákon alkalmazott külön beosztás segítségével a havi hőösszegek is leolvashatók, az évi hőösszeget pedig külön megadjuk. A leolvasható havi középhőmérsékleti adatok világosan mutatják február - március és november hőhiányát, valamint január és szeptember hőtöbbletét. Az évi hőösszegek mindenütt alatta maradtak az átlagértékeknek. A 12./ alatti rajzon a t a 1 a .1 hőmérséklet alakulásáx szemléltetjük Budapest, Sopronhorpács /Győr-Sopron vn/, Martonvásár /Fejér vn/, Homokszentgyörgy /Somogy vn/, Kompolt /Heves vn/, Kecskemét /Bács-Kiekun vn/, Kisvárda /Szabolcs-Szatmár vn/, Tiszaöre /Szolnok vn/ és Mezőhegyes /Békés vn/ állomásokról. Hogy a tél talajhőmérsékleti alakulása áttekinthető legyen, az előző év november és december havi adatait is közöljük. Az ábrákból kitűnik, hogy a talajfagy január végétől március közepéig tartott s a legtöbb helyen 40-70 cm mélyre hatolt. Az év végén, novemberben és decemberben is előfordult 10-20 cm mélységig terjedő talajfagy. A budapesti ábrából, ahol a hosszuidejü átlagokkal való összehasonlítás is lehetséges, leolvasható, hogy a talaj hőmérséklete februárban és márciusban mintegy két fokkal az átlag alatt, mig nyáron és ősszel kismértékben átlag fölött volt. c. / Napfénytartam. A napfénytartam havi összegeit 16 állomásról a 13./ alatti ábrák mutatják be. összehasonlításul feltüntettük 1901-30 éves időszak közepes és eddig előfordult legnagyobb és legkisebb,valamint a csillagászati havi összegeket. Közöljük az ugyanilyen vonatkozású évi összegeket is. A feltüntetett állomások közül Balatonkenesénél /Veszprém vn/ és Kisvárdánál /Szabolcs-Szatmár vn/ rövid észlelési sorozatuk miatt a 30 évi átlag nem volt meghatározható. Az ábrából kitűnik, hogy január, julius-október hónapokban napfénytöbblet jelentkezett, mig a többiekben általában napfényhiány volt.Az évi összegek a Dunántúlon 50-150, máshol 100-300 órás többletet mutatnak, kivéve az északi vidékeket, ahol átlagkörüli volt a napfény tartam mennyisége. d. /Párolgás. A 14. pontban közölt rajzok a Wild-müszerrel megállapított párolgás- 236 -
