Vízrajzi Évkönyv 61., 1956 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
közöljük Az 1955/56-i télen észlelt hóvaatagságokat a 9. ábra tünteti fel 43 állomásra vonatkozóan. A tél folyamán csak január végén, ill. februárban alakult ki hosszú ideig tartó hótakaró.amelynek vastagsága a síkságokon 10-40,a hegyes 'vidékeken 50-70 cm volt. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 72 cm-t, Mosonmagyaróvárott /Győr-Sopron vn/ február 22-én mérték. Baján /Bács-Eiskun vm/ február 20-án 66, Mátraházán /Heves vn/ február 22-én 64, Eurdon /Tolna vn/ február 20-án 54 cm-es hóvastagságot mértek. Legkorábban november 18-án több helyen, legkésőbben pedig április 12-én Mátraházán /Heves vn/ észleltek hava^. b./ Hőmérséklet. Az 1956.év az átlagnál 1-1,5 fokkal hűvösebb volt. Az enyhe januárt rendkívül hideg február követte. Még a tavasz első hónapja, március is nagyon hűvös volt. Április középhőmérséklete azonban már megközelítette, sőt sok helyen el is érte az átlagot. Május ismét hűvösebb volt. Az átlagkörüli hőmérsékletű nyár után az első őszi hónap, szeptember melegebb, október és különösen november hidegebb volt az átlagnál. December középhőmérséklete csak kevéssel maradt az átlag alatt. A legerősebb lehűlés országszerte február hónapban fordult elő és általában -80, -25 C°-ig terjedt. Egyes helyeken azonban -27, -29 C°—os minimumokat is mértek.Az évi maximum csak 33-35 C° volt augusztus végén, vagy szeptember elején. Január középhőmérséklete mindenütt felülmúlta az átlagot. A többlet csak a Eis- Alföldön, Budapest környékén és északon volt 2 fok alatt, hazánk többi részén 2-3 fok között volt. Január közepén egyes napokon 5-8 fokkal is felülmúlta a hőmérséklet az átlagot. Az időjárás csak a hónap utolsó napjain fordult hidegre. Ennek megfelelően a havi mi- niműm mindenütt 30-án, vagy 31-én jelentkezett, délen -10, -15, északon -15, -20 C°-os lehűlésekkel. A hőmérséklet csúcsértékét 18-án, vagy 22-24-e között mérték,amikor a nappali felmelegedés 10, 15 C°-ig terjedt. Az enyhe időnek megfelelően sokfelé még 20-nál is kevesebb fagyos nap /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt/ fordult elő. A téli napok /amidőn a hőmérséklet napi legmagasabb értéke is 0 C° alatt maradt/ száma is csak 2-7 volt és csak a hegyeken érte el a 10-et. A talajfagy a hónap első felében és végén mintegy 5-10 cm mélységig terjedt. Február rendkívül hideg volt. A havi középhőmérséklet -8, -9,5 C° között váltakozott, sőt Eékestetőn a -10,6 C°-ot is elérte. Amióta meteorológiai mérések folynak, ez volt 1929 után a második leghidegebb február hazánkban. A hónap középhőmérséklete északon 6-8, az ország többi részén 8-10 fokkal maradt az átlag alatt. A hideg igen tartós volt. A legalacsonyabb hőmérsékletet 10-e körül,vagy 16-18-a között mérték -20, -25, Lenti környékén -29 C°-oe értékekkel. Az ország északkeleti része kivételével, ahol 27-28 fagyos 233 -
