Vízrajzi Évkönyv 61., 1956 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
A táblázatból kitűnik, hogy az évi középvizállások úgy a rövidebb,mint - a pákái kivételével - a hosazabbidejü átlagok felett helyezkedtek el. A legkisebb jégmentes vízállások /18-24 i/ október végén, mig a jegesek /10-25 i/ január végén, illetve február e- lején következtek be és 1,0-2,0 m-rel megközelítették az eddigi legkisebb vízállásokat. A Budapest feletti szakaszon a jéggel befolyásolt vízállások, mig alatta a jégmentesek voltak az év legkisebb értékei. Az év legmagasabb vízállását, amely a Budapest feletti szakaszon megközelítette, mig alatta 0,50-2,50 m-rel meghaladta az eddig észlelt legnagyobb jégmentes értéket, sót legtöbb helyen mintegy 0,50 m-rel a jeges maximumokat is, az emlékezetes márciusi jeges árviz idején észlelték. Mivel a vizgyüjtőterületen a tél csapadékban csak átlagos volt, s a magasabbfekvésü részein sem volt jelentősebb hótakaró, a zöldár ebben az évben is csak ^ 60 - 70 ^ magasan tetőzött. A havi középvizálláaok januárban, áprilisban és júliusban átlagkörüliek voltak, márciusban 1,5 - 3,0 m-rel, a többi hónapban pedig 0,50-1,5 m-rel haladták meg az átlagot. /> A rendkívüli márciusi jeges árviz a német, illetve osztrák szakaszon a hónap első napjaiban kezdődött és Mohácsnál 13-án tetőzött. 'Keletkezését rendkívüli hidrometeorológiai viszonyok előzték meg.az 1955/56 tél január 25-ig igen enyhe volt, s csak ettől kezdve indult meg nagymértékű és gyors lehűlés. A hideg februárban tovább erősödött és legnagyobb értékét Budapesten 10-én -18,8, Baján 17-én -24,7, mig Lentiben 16-án -28,7 C°-kal érte el. Tartósságára jellemző, hogy február 28-ig, tehát több mint egy hónapig negativ volt a napi középhőmérséklet., A február havi középhőmérséklet általában 7-9 fokkal alatta maradt az átlagnak. Ezen a télen az volt a rendkívüli, hogy az enyhe december és január után olyan február következett, amelynél hidegebbet 176 év óta csak 1929-ben észleltek. A hideg az Alpok vidékén még erősebb volt. Ausztriában -8 - -10, Dél-Ba- jorországban -10 - -12 C° volt az eltérés az átlaghoz képest. Bár ezen a területen a csapadék átlagalatti volt, mégis növekedett az árvizveszély, mert a hideg következtében a csapadék mind hó alakjában esett s igy több viz tározó- dott, mintha a február enyhébb lett volna. E rendkívül hideg februárban hazánk területén bőséges csapadék hullott hó alakjában. Az Alföldön 20-30 cm, a Dunántúlon és a hegyes vidéken 50-80 cm-es kőréteg alakult ki. A február havi csapadékösszeg általában 120-150 #-ot tett ki. A január végén kezdődött hideg idő következtében a Dunán már 30-án megindult a jégzajlás és február 5-ére már a Mohács alatti szakaszon meg is állt a jég. 7-én és 8-án pedig egyrészt a passaui és jochensteini duzzasztó fölött, másrészt az Orsóvá feletti sziklás szakaszon keletkeztek álló jégtakarók. E- zektől a helyektől kiindulva a megszakítás nélkül tartó nagyhideg következtében a jégtakaró növekedett és a hónap végére Jochenstein fölött mintegy 200 km hosszban, Hainburgtól Orsováig és Cernavodatól a torkolatig álló jégtakaró keletkezett, összesen mintegy 1600 km hosszban. Ilyen előzmények után február 29-én megindult az enyhülés, mégpedig - ami a hazai jégviszonyok szempontjából a legkedvezőtlenebb szokott lenni - nyu16
