Vízrajzi Évkönyv 61., 1956 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
Az öntözési félév, illetve a tenyészidő /április 1 - szeptember 30/ csapadékviszonyait a 4.számú térképpár szemlélteti. A félév csapadéka, annak ellenére, hogy legcsapadékosabb hónapjai, május és junius, esősek voltak, a nyár második felének és szeptembernek szárazsága folytán, az ország nagyobb részén az átlag alatt maradt. Igen kevés volt a csapadék Borsod-Abauj-Zemp- lén megye e.gyrészén, ahol már márciustól kezdve szinte megszakítatlan volt a szárazság. Hasonlóan 150-200 mm volt a félév csapadéka Nógrád megye kipebb részén is. Ezen a területen Szügyön mindössze 137 mm csapadékot észleltek a félév folyamán. Az északi hegyvidék nagyobb részén, továbbá az Alföld északi és középső tájain a csapadék általában 200-300 mm között volt, mig a Mátra és Bükk vidékén, valamint a Tiszántúl keleti részén és az ország nyugati felének nagyobb területén 300 - 400 mm csapadékot észleltek. Békés megyében, valamint a Dunántúl délnyugati részén a 400 mm-t, helyenkint pedig az 500, sőt a 600 mm-t is meghaladta a félévi csapadék. A legnagyobb csapadékmennyiséget, 641 mm-t, Viszák-Lugo- sl erdészlak állomáson /Vas vn/ észlelték. A 40 évi átlaghoz képest a félév csapadéka az ország területének 3/4 részén az átlag alatt maradt. A csapadékban gazdag terület legnagyobb kiterjedését Békés megyében érte el, ahol 20-40 jt csapadéktöbblet jelentkezett. A legnagyobb többletet viszont 60 %- os értékkel a fejérmegyei Nagyvenyimen észlelték. Az ország területének nagyrészén 10-20 jí-os volt a csapadékhiány, s Baranya megye déli részén,a Dunántúl északi részén, a Börzsöny vidékén, Szolnok környékén, valamint az északkeleti országrészen azonban a 30 jt-ot le meghaladta. Bodrogközben 40 jt-nál is nagyobb volt a hiány értéke és Háromhután /Borsod Abauj-Zemplén vn/ 49 #-ot ért el. Az öntözési félévben a csapadékhiány ellenére az esőzés időbeli eloszlása nem volt kedvezőtlen, mert május-júniusban elegendő volt a csapadék s a nagy szárazság szeptemberben volt, amikor a növényzet vízigénye csökkent e igy a szárazság inkább az őszi mezőgazdasági munkákra volt hátrányos. A júniusi nagy felhőszakadások egyes helyeken jelentős anyagi károkat is okoztak. A napi csapadékmennyiségeket ábrázoló 5. számú rajz a csapadék időbeli megoszlását világítja meg részletesen. Ugyanannak a 20 állomásnak az ач datait közöljük, amelyeket az előző évben adtunk közre. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait az Országos Meteorológiai Intézetben lévő kézirati anyagban találhatják meg az olvasóink. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. 1956-ban a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: junius, november és május voltak. Legszárazabb hónap szeptember volt, amikor általában csupán 1-4 napon át, sőt egyes helyeken egy napon sem hullott mérhető csapadék. Igen csapadékszegény volt még március hónap is. A 6.táblázat a havi és évi csapadék összegeket sorolja fel 706 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal 231
