Vízrajzi Évkönyv 61., 1956 (Budapest, 1958)

Tartalomjegyzék

9. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csikozással tettük áttekinthetőbbé. Az év folyamán csak a Tiszán fordultak elő gázlómélyeégek.Az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is, amelyekhez a hajózás igazodik /Szolnok, Csongrád, Szeged/. Külön rajz foglalja össze a Szolnok feletti és alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát. A tartósságot összehasonlítottuk az 1949/55 évek átlagos tartósságával.

10« Ez évben is közlünk hordalékhozamadatokat. Úgy a tárgyévi,mint a többévesek a mérési adatok alapján számított értékek. Szélsőségként az eddigi, ill. az 1956. évi legnagyobb vízállásnak megfelelő értékeket közöljük.

11. A márciusi dunai jeges árviz által elöntött területekről helyszinrajzi vázlatot közlünk. A ezükaéges magyarázatot a rajzon adtuk meg.

A különböző vízfolyásokon az év folyamán végzett vizhozammérések helyét és számát az Évkönyv végén csatolt térképen közöljük.

IV. Felszin alatti vizek.

1. A tala.ivizszinészlelési adatokra vonatkozóan megjegyezzük, hogy az Évkönyvben az országos talajvizkuthálózat fontosabb állomásainak észlelési anyagát közöljük a viztani év szerint a fejezet előtt közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint csoportosítva. Az egyes csoportok végén azonban a többi észlelési helyeket is felsoroljuk. Ezeknek a- nyagát a Vizrajzi Szolgálat kéziratban őrzi.

A november 1-ével kezdődő viztani évet azzal az évszámmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut.Ha valamely hónapban 3-nál több leolvasást kellett interpolálni, a havi középvizállást zárójelbe tettük,épenugy zárójelbe kerültek a félévi és évi közepek is, ha valamelyik havi közép hiányzott,vagy már interpolált értéket tartalmazott. Ott, ahol az észlelés már évek óta folyik, a lehetőség szerint az 5, 10, 15 és 20 éves átlagokat és a talajvizsziningadozás szélső határait is megadjuk.

A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt térkép tájékoztat; az adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes mutató könnyíti meg.

2. Talajvizálláal görbék cim alatt egyrészt néhány jellemző talajvizkutra a havi középvizállásokat grafikusan közöljük a legutóbbi 20 évről, másrészt 46 kútnak a tárgyévi havi középvizállásait ábrázoltuk, kiegészítve az eddig észlelt szélső értékekkel.

A 3. pontban a források vizhozammérésl adatait közöljük a talajvizszinészlelé- si adatoknál is alkalmazott vízgyűjtők szerinti csoportosításban. A források neve részben térképi eredetű, részben a helyi lakosság által használt, vagy nyilvántartásunkban történt felvételkor alkalmazott helyi vonatkozású elnevezés. Az Adriai tenger feletti magasság a források egy részénél térképről vett, más részénél pedig a küszöbre vonatkoztatott mérési adat.- 12 -