Vízrajzi Évkönyv 60., 1955 (Budapest, 1957)

Tartalomjegyzék

А/ A VÍZRAJZI

SZERVEZETE ÉS

SZOLGALAT

MŰKÖDÉSE.

A Vízrajzi Szolgálat, mint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízrajzi Osztálya, munkakörét egy mérnök-osztályvezetö irányításával /aki mellett beosztottként egy gépiró dolgozik/ az alábbi csoportosításban látta el:

1. / Vizjelzó és észlelési csoport, ügyköre: a vízmérce, talajvizkut és a vízügyi vonatJcozás'ii' ianu 1 mányi meteorol^gTai hálózat építési, karbantartási és észlelési ügyei, az Országos Vizjelzó Szolgálat és Nemzetközi Vizjelzó Szolgálat ellátása; vízállások, talajvizszínészlelési, Jég-, gázló- és vizhőfokadatok gyűjtése.feldolgozása és nyilvántartása. A Napi Vízjárás! Térkép, a Vízrajzi Adatok és a Vízrajzi Évkönyv szerkesztése és kiadása. Személyzete: 1 csoportvezető /mérnök/, 2 mérnök, 1 meteorológus, 17 technikus, 2 rádiőtávirász-technikus, 2 statisztikus, 1 rajzoló, 1 gépíró, í műszerész-szakmunkás és 1 élőmunkáé.

2. / Viz- és hordalékaérő csoport, ügyköre: vízhozam- ée hordalékmérések, vizsebes- ségmérŐ műszerek hitelesítése. Személyzete: 1 csoportvezető /mérnök/, 3 mérnök, 14 technikus, 2 statisztikus, 1 rajzoló, 1 gépiró, 3 szakmunkás és 3 előmunkás.

3. / Medernyilvántaxtó csoport. Ügyköre: a vízrajzi alapponthálózat fenntartása,meder t^k^peziäT^äigäisSgäirläeS’, vissziatrögzitések, az Intézet uszójármüveinek kezelése. Személyzete: 1 csoportvezető /mérnök/, 2 mérnök, 4 technikus, 1 rajzoló és 2 szakmunkás.

4. / Talaifizikal laboratórium, ügyköre: a talajvizkutak és vízkutatási fúrások talaj mintái, tövábbü a hordalék- és medervizsgálati anyagok szemösszetételének vizsgálata, vizáteresztőképességi és zsugorodási vizsgálatok, képlékenyaégi index-meghatározások. Személyzete: 1 csoportvezető /vezetőtechnikus/, 2 technikus, 4 elő - munkás és 5 betanított munkás.

A Vízrajzi Szolgálatot működésében egyrészt az Intézet többi osztályai, másrészt a Vízügyi Igazgatóságok, mint az Országos Vizügyi Főigazgatóság külső szervei, ie segítették.

A Szolgálat működése munkanemek szerint a következő volt:

1. Felszíni vizek észlelése és vizjelzés.

A vizmércehálózat. Az országos hálózat keretében az év elején 269 belföldi és 3 idegen vízmércét /Pozsony és Oroszvár a Dunán, Eszék a Dráván/ tartottunk nyilván részletesen feldolgozott észlelési anyaggal, irvizi előrejelzések és egyéb tanulmányok céljára a Kárpát-medence nagyobb folyótról még további 52 idegen vizmérceállomás vizállá - salt vettük nyilvántartásba. Az év folyamán uj vízmércét nem állítottunk fel, igy a nyilvántartott belföldi vízmércék számában nem történt változás. A határsávban lévő letenyei, zákány! és drávaszabolcsi vízmérce észlelése a mérce megközelítésének nehézségei miatt szünetelt.

Az év folyamán rajzolóvizmérce-alépitményt nem építettünk, mivel - a kizárólag külföldről beszerezhető műszerek hiányában - nem helyezhettük volna üzembe. Ugyanebből az okból az országos hálózat 38 alépítménye közül is ezídeig csak 19-et szereihettünk fel műszerrel.

Az év végén Komárom helyett Budapesten helyeztük üzembe kisérletképen az ország- 1 -