Vízrajzi Évkönyv 59., 1954 (Budapest, 1955)
Tartalomjegyzék
két folyó vízjárása is különbözik. A tiszameder lassú, de folyamatos mélyülése miatt az alábbi táblázatban az évi középvizállásokat csak az elmúlt 10 év átlagaival hasonlitjuk össze. Az év szélsó értéke mellett feltüntettük azonban az eddig észlelt legnagyobb, illetve legkisebb vízállásokat is. A mérceállomás neve Középvizállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás 1954 1944/53 1954 1944/33 1876/53 1954 1944/53 1876/1953 centi m é t e Г Ь € n Tiszabecs-52-16 178 573 573 /1947/-105-122-122 /1946/ 650x 650X FI22I Fl3öl [-1301/1947/ Vásárosnamény-74 19+ 336 HM] 887 92 3x 900 /1888/ 923X/1947/-174 F18Ö]-192-224 /1923/ Polgár-27 80 + 308 1442 1 654 726 /1919/-144-171-192 /1925/ Szolnok 9 164 + 425 Г545Л 801 894 /1932/-180 H1891-247-247 /1946/ Csongrád-55 49 405 |460| 755 929 /1919/-255 1-2881-344-344 /1950/ Szeged 28 114 441 |454] 719 923 /193S/-156 FT891-245-245 /1946/ Megjegyzések: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. A + -tel jelölt értékek 1934-43 évi középvizállások, a hézagos észlelések miatt az 1944/53 évi közép nem volt számítható. - Az x-szel jelólt vízállások a gátszakadás nélküli, számított legmagasabb árvizszint jelentik. A táblázat mutatja, hogy az évi középvizállások a folyónak a Szamostorok alatti szakaszán 90-150 cm-rel alatta maradtak az utóbbi 10 év átlagértékeinek. A havi középértékek is csak júniusban haladták meg kis mértékben a többéves átlagot, a többi hónapban 0*5 - 3*0 m-rel alattuk maradtak. Az évi legkisebb vízállások a száraz és rendkívül hideg tél következtében februárban,a jeges időszakban,alakultak ki 1-5 %-oe értékekkel. A legnagyobb vízállások a jégelvonulással kapcsolatban március elején alakultak ki, de 2*5-3*5 m-rel alacsonyabbak voltak a legnagyobb viznél /60-75 $/, a nyári félév legnagyobb vizei május elején jelentkeztek 50-60 jí-oa értékekkel. Minthogy a tiszalöki duzzasztómű május elején megkezdte működését, a tokaji viz- állásadatok nem alkalmasak többé a vízjárás jellemzésére. Ezért a táblázatból is kihagytuk őket és helyettük a polgári vízállásokat tüntettük fel. Az ország nyugati és keleti részének eltérő időjárási jellege szembetűnően megnyilvánul a mellékfolyók vízjárásában is. Ezt mutatják a nagyobb mellékfolyóknak a túloldali táblázatban összeállított jellemző vízállásai. A táblázatból látható, hogy a dunántúli folyók középvizállása általában meghaladta az utóbbri tiz év átlagát, mig a keleti folyók középvize kis mértékben az átlag alatt maradt.Az évi maximumokat a dunántúli folyókon májusban, júniusban illetve a Rábán novemberben észlelték 75-95 #-os értékekkel, mig a keleti folyókon részben a 60-80 $-kal tetőző márciusi jeges árhullámok, részben az 50-70 ?6-ot elérő május, junius vagy júliusi árvizek voltak a legmagasabbak. A junius lí-i rendkívüli mátrai felhőszakadás következtében a Tárnán Verpelétnél 98 %-os szintre emelkedett a viz. A legkisebb vízállásokat általában szeptemberben észlelték 5-10 %-ob értékekkel. A Körösökön és a Maroson azonban az őszieknél valamivel alacsonyabbak voltak a januári 17
