Vízrajzi Évkönyv 59., 1954 (Budapest, 1955)
Tartalomjegyzék
lejéig megmaradt. Január utolsó éa február első napjaiban nagy hófúvások aulyoa közlekedési akadályokat okoztak. A téli csapadékösszeg csak a Bakony vidékén érte el, illetve haladta meg nagyobb összefüggő területen a 100 mm-t s a legnagyobb mennyiséget, 146 mm-t, Farkaegyepün /Veszprém vm/ észlelték. A Dunántúlon általában mindenütt 50 mm felett volt a csapadékösszeg, ellenben az ország északkeleti részén nagy területen 40 mm-nél is kevesebb esett s a Sárospatakon /Borsod-Abauj-Zemplén vm/ észlelt 22 mm mélypontot jelent. A 40 évi átlaghoz képest az egész országban csapadékhiány mutatkozott s a téli csapadékösszeg csak a fejérmegyei Sárosdon és Kecskemét vidékén multa felül jelentéktelen mértékben az átlagot.A csapadékhiány a Dunántúl nyugati felében, továbbá az É3zaki-Dombos- vidék és a Tiszántúl legnagyobb részén a 40 fí-ot is meghaladta, az északkeleti részeken pedig még a 60 #-ot is felülmúlta. A Dunántúl keleti felében és a Duna-Tisza közén kisebb volt a csapadékhiány,de itt is majdnem mindenütt meghaladta a 20 #-ot. A legnagyobb hiány, 79 #, Sárospatakon /Borsod-Abauj-Zemplén vm/ mutatkozott. A legnagyobb csapadéktöbbletet, 3 #-ot, a kecskeméti Miklóstelepen észlelték. A tavasz /március, április, május/ az ország területének legnagyobb részén csapadékos volt.Március és április átlagos csapadékát május bőséges csapadéka követte. A Dunántúl nagyobb részén a 200 mm-t is meghaladta a csapadékösszeg s a délnyugati részén helyenként 300 mm-nél is több esett. Hasonlóan bőséges csapadék hullott a Mátra és Bükk vidékén is. A Duna-Tisza köze és az Alföld legnagyobb része 150 mm-nél nagyobb csapadékot kapott s 100 mm-nél kevesebbet pedig csak néhány állomáson észleltek.A legtöbb csapadékQt,351 mm-t, % Bükkszentkereszten /Borsod-Abauj-Zemplén vm/, mig a legkevesebbet, 85 mm-t, a szabolcsme- gyei Máriapócson észlelték. A 40 évi átlaghoz viszonyítva a tavasz az ország túlnyomó részén csapadékos volt. Nagyobb területen csak a Dunántúl északi részén és északkeleten nem érte el a csapadék az átlagot, de ott is mindenütt több esett az átlag 2/3-ánál. Ellenben a Dunántúl nyugati és délkeleti részén, valamint a Mátra és Bükk vidékén és az Alföld déli felén 30-40 $-kal is meghaladta a csapadék az átlagot. A legnagyobb csapadéktöbblet, 88 jí, a baranyamegyei Né - metin, mig a legnagyobb csapadékhiány, 28 <ji, Vásárosnaményban /Szab-Szat.vn/ mutatkozott. A nyár /junius, Julius, augusztus/ helyenkint rendkívül csapadékos volt és még az előző év csapadékos nyarát is felülmúlta. A májusi nagy esőzések júniusban még fokozódtak s rendkívüli hevességével kitűnt a junius 1-i budapesti és a junius 11-i mátrai felhőszakadás. Ez utóbbi jelentős árvízkárokat is okozott. Folytatódtak az esőzések Julius első felében is, amelyet azután a nyár végén szárazabb időjárás követett. A 200 mm-t csak a Dunántúl északi szegélyén, a Duna-Tisza köze kisebb részén, valamint a Tiszántúl keleti részén nem érte el a csapadék, yiszont a Dunántúl déli felében, a Mátra és Bükk vidékén, valamint az északkeleti részen 300 mm-nél is több esett. A legnagyobb csapadékot, 474 mm-t, Dombóváron /Tolna vm/, mig a legkisebbet, 127 mm-t, Nagytétényben észlelték. A 40 évi átlaghoz viszonyítva a nyár csaknem mindenütt csapadékbőséggel zárult. 218 -
