Vízrajzi Évkönyv 57., 1952 (Budapest, 1953)

Tartalomjegyzék

aszályos nyár annyira éreztette hatását; hogy már augusztusban bekövetkeztek az eddigi legkisebb vízállásokat néhány dm-re megközelítő évi minimumok /2-4 $>/. Az ősz csapadéka a folyó szintjét fokozatosan annyira mégemelte, hogy novemberben és decemberben a középvizállások 2-4 m-rel meghaladták az átlagot.

A mellékfolyók vizjárásában az időjárás szempontjából az ország két részre való tagozódása erősen kidomborodik. Ezt mutatják néhány nagyobb mellékfolyónak az alábbi táblázatban összeállított jellemző vízállásai.

A folyó

A mérceálKözépvizállás

Legnagyobb vízállás

Legkisebb vízállás

lomás

1952

1942/51

1952

eddig ismert

1952

eddig ismert

n

eve

c e

n t

i m é t e

r b

e n

Rába

Körmend

18

45+

214

490 /1925/-29-40 /1950/

KapósKurd

38

50

285

477 /1947/

>13-14 /1950/

Dráva

Barcs

143

201+

380

652 /1876/

61

12 /1949/ 1 П/1950/

Szamos

Csenger

12

11

478

743 /1888/-89-96 /1946/

Sajó

Bánréve

91

88+

343

406 /1939/

4-25 /1904/ 1^371/1908/

Hernád

Hidasnémeti

51

43+

360

410 /1948/-22-42 /1947/

K-Körös

Békés

128

90

642

862 /1919/-66-134 /1946/

Maros

Makó

39

65+

353

580 /1932/-78-78 /1905/

Megyjegyzés: A vonalkeretbe foglalt szánok jéggel befolyásolt vizálláet jelentenek. A +-tel jelölt értékek 1934/43 évi középvizállások, a hézagos észlelések miatt az 1942/51 évi közép nem volt számítható.

A táblázat szerint a dunántúli folyók középvizállásai nem érték el az utóbbi tiz év átlagát, mig a keleti, főleg északi folyók középvizei meghaladták azt. Az évi maximumok bekövetkezésének idejében igen nagy eltérések vannak. Az alacsonyabb vizgyüjtőjü folyókon /Kapos, Zala/ már febuár végén, mig a magaaabbfekvésüeknél /Rába, Dráva, Sajó, Her- nád, Szamos, Körösök/ csak március végén, áprilisban következtek be a tavaszi nagyvizek /40-90 jí/t amelyek nem minden folyónál'jelentették egyben az évi maximumokat is. A Kapóson,Dráván, a Sajón, Zagyván és a Tárnán az őszi rendkívüli csapadék következtében keletkeztek az évi legnagyobb vízállások /65-100 fi/. A Sajó,Hernád, Zagyva és Tárná vízgyűjtője úgy az elmúlt télen, mint ez év őszén jelentős csapadékot kapott, ami 80-100 #-os vízállásokat okozott. A legkisebb vízállások, a Dráva kivételével, a nyár végén, főleg augusztusban keletkeztek 2-10 fi-oa értékekkel.

A Balaton középvizállása 1952-ben a siófoki mércén 72 cm, mig szélső értékei 45, illetve 100 cm volt. Minthogy a második világháború után üzembehelyezett uj Sió-zsilip a Balaton vizszintjét kedvező, 40 és 120 cm, vízállások között tartja,a régebbi évek vízállásaival való összehasonlitás megtévesztő volna. Tájékoztatásul az alábbi táblázatban a fürdési idényre hasonlítjuk össze a tárgyév jellemző vízállásait,valamint vizhőfokadatait az elmúlt néhány év megfelelő adataival.- 18 -