Vízrajzi Évkönyv 57., 1952 (Budapest, 1953)

Tartalomjegyzék

vül meleggé,hanem, a hőségnapok igen nagy száma /l5-2C/és az erősebb hajnali lehűlések hiánya. A hegyvidékeket kivéve szinte mindenegyes nap nyári vagy hőségnapnak minősült. A hőségen kivül az esőhiány és a napfénybőség adta meg a hónap rendkívül aszályos Jellegét.

Augusztus is csaknem példátlanul meleg volt. A hőmérséklet 22-26 C° közötti havi középértékei /a törzsértékhez képest majdnem 3-4 fokos hőtöbblettel/ sok helyen a Júliusi hőséget is felülmúlták. A hónap első kétharmada erősen átlagfeletti volt, csak az utolsó két pentád volt átlagkörüli, amikor a legerősebb hajnali lehűlés néhol 10 C° alá süllyedt. A legnagyobb felmelegedés 15-e táján 36*5 - 40*5 C° volt, sok helyen felülmúlva a Júliusi csúcsértéket. A 24-28 nyári nap között 15-20 hőségnap volt, kétszer-háromszor annyi, mint a hőségnapok átlagos száma. Amióta hőmérsékleti feljegyzések vannak Budapesten /1780 óta/, mindössze 6 ilyen vagy ennél melegebb augusztus fordult elő,legutóbb 1890-ben és 1943-ban. Csak a kedvezőbben alakuló csapadékviszonyoknak köszönhető, hogy a hónap aszályos Jellege a Júliuséhoz képest valamivel csökkent.

Szeptember az átlagosnál hűvösebb volt. Az első hétre még átnyúlt az augusztusi rendkivüli hőség,de a négy utolsó pentád már mindenütt átlagalatti volt. A hőmérséklet havi középértéke 13 és 17 C? között váltakozva, országszerte 0*5 - 1*5 fokkal alacsonyabb volt a törzsértéknél. A hőmérséklet havi csúcsértéke nyugaton és északon 30 C° alatt maradt, keleten és délen elérte a 34 C°-ot. is. A hőmérsékleti mélypont 17-én vagy 21-én a 0 C°-ot is megközelítette, sőt a Kis-Alföldön Jelentkezett az első koraőszi fagy is. Talajmenti fagyot több helyen is észleltek. A hó elején előfordult nyári napok száma 3-4 volt, hőségnap csak keleten és délen volt egy-egy.

Október szintén hűvös volt.A havi maximum elsején Jelentkezett, amely az év utolsó nyári napja volt. Az utolsó hét kivételével minden pentád átlagalatti maradt. így az e- gészhavi 8*5-ll*5 C°-os középértékhez viszonyítva'általában 0*5-l*0 fokos hőhiány mutatkozott, Pécs környékének kivételével, ahol a hónap félfokoe melegtöbblettel zárult. A mérsékelt éjszakai lehűlések nyugaton -3 C°-ig, az Alföldön általában -1 C°-ig terjedtek, igy a hónap folyamán majdnem mindenütt észleltek 2-3 fagyos napot is, az egyetlen nyári nap mellett.

Novemberben a hőmérséklet az átlag körül ingadozott. A 3 - 5 C° között váltakozó havi középértékek szerint nyugaton 1 fokos hiány, keleten félfokos többlet mutatkozott. A legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton és északon 10-12 C°-ig,délen és keleten 14-16 C°- ig emelkedett, több különböző napon közel azonos értékkel. Az általában -1 és -3 C°-os hő- mérsékleti mélypontok beállásának időpontja szintén nagyon változatos volt.Erősebb, -5 C°- ot meghaladó fagy csak nyugaton és északon fordult elő. A fagyos napok száma az ország közepén Ó3 délen 5-10, másutt 10-13 volt, téli nap csak a magasabb hegyeken fordult elő.

December hőmérséklete, hasonlóan az előző hónapéhoz átlagkörüli volt. Nyugaton és északon a törzsértékekhez képest 1-2 fokos hiánnyal, délkeleten 1 fokos többlettel Jelentkezett a -1 és t2 C°-os havi középérték. A legnagyobb felmelegedés 1-én vagy 15-én észa193 -