Vízrajzi Évkönyv 57., 1952 (Budapest, 1953)

Tartalomjegyzék

mint a keleti határvidéken nagyobb összefüggő területen a csapadék mennyisége meghaladta a 150 mm-t.Az országos csúcsértéket, 269 mm-t, a Blikkben, Hollóstetőn /Borsod vn/ észlelték.

A 40 évi átlaghoz viszonyítva a csapadék csupán az előbb emlitett 100 mm-en aluli csapadéku területeken,továbbá Nagykanizsán maradt az átlag alatt. Szeged-Egyetem állomáson a csapadékhiány 22 jí volt.Az ország területének nagyobb felében a csapadékmennyiség az átlag 150 yí-át is meghaladta, de az átlag kétszeresét csak az Északi-Dombosvidék kisebb területein érte el. Pelsőtárkányon/Heves megye/ az átlag 235 jí-a hullott.

A tavasz /március, április, május/ határozottan száraz volt. Különösen a déli országrészek kaptak kevés csapadékot s nagyobb területen a 100 mm alatt volt az évszak csapadékösszegé. Pakson csüpán 58 mm-t észleltek. Az északi tájak már több csapadékot kaptak, a Mátrában és Bükkben 200 mm-t meghaladd csapadék hullott. A csúcsértéket, 247 mm-t, Galy- lyatetőn /Heves vm/ és Hollóstetőn /Borsod vm/ mérték.

A 40 évi átlaghoz viszonyítva csupán az Északi-Dombosvidék középső részein és elszórtan néhány kisebb területen észleltek átlagfeletti csapadékokat. A csapadéktöbblet Hernádnémetiben /Borsod-Abauj-Zemplén vn/ volt a legtöbb /60 #/. Bács-Kiskun,Tolna, Baranya és Zala megye egyes részein és a keleti határszélen néhány helyen a csapadék mennyisége az átlag felét sem érte el.Pakson /Tolna vn/ és Felsőszentivánon /Bács-Kiskun vm/ 62 jí- ot tett ki a csapadékhiány.

A nyár /junius, julius, augusztus/ & jelenlegi évszázad egyik legaszályosabb nyara volt. A csapadékmennyiség az ország területének mintegy a felén nem érte el a 100 mm-t sem s jelentős területeken 75 mm alatt maradt a csapadék összege. Battonyán /Békés vm/ 3 hónap alatt összesen csak 42 mm hullott. A zivataros esők következtében néhány elszigetelt helyen a Mátrában, a Bükkben és a Dunántúl egyes pontjain a csapadék a 150 mm-t meghaladta. Szentgotthárdon egy júliusi kivételesen nagy záporeső következtében a nyári csapadék - összeg 292 mm volt.

A 40 évi átlaghoz viszonyítva a csapadék mennyisége mindenütt az átlag alatt maradt, sőt jelentős területeken még az átlag fele sem hullott le. A legnagyobb hiány, 76 5É, Battonyán volt. Legkisebb volt a hiány a Mátra és Bükk magasabb részein, egyes helyeken a főváros környékén, a Mezőföldön, a Mecsekben és Szentgotthárdon. Agárdon /Fejér vm/ a nyári csapadékösszeg csupán 1 ?6-kal maradt az átlag alatt.

ősszel /szeptember.október. november/, szeptemberben megszűnt az aszály és egy i- g;en esős évszak kezdődött. Különösen a keleti országrészek tűntek ki nagy Csapadékbőségük- kel, ahol a terület legnagyobb részén 300 mm fölött volt az évszak csapadékösszege. Az É- 3zaki-Dombosvidék magasabb hegyein pedig a 400 mm-t is meghaladta a lehullott csapadék, s a Bükkben, Jávorkuton 492 mm-t észleltek. A Nagykunság közismerten száraz területei is 300 mm-t meghaladó csapadékot kaptak. Ezzel szemben az északnyugati részeken már novemberben ismét csapadékhiány lépett fel s az eső mennyisége csaknem az egész Kis-Alföldön 200 mm a- latt maradt, Hegyeshalmon csupán 122 mm volt.- 188 -