Vízrajzi Évkönyv 57., 1952 (Budapest, 1953)
Tartalomjegyzék
torlasz befolyásolta./ Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű, gyakorlati érték nélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között előfordulhatnak. Pl. Budapestnél LNV -ként nem az 1838.évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vízállás nem fordulhat előj Dunaremeténél pedig LKV-ként a legutóbbi 20 év legkisebb vízállását közöljük, mert a mederfenék jelentős emelkedése miatt az 1888. I. 1.-én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /40 cm/ a jelenlegi mederviszonyok közt nem következhetik be és ezért megtévesztő lenne. Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék nullpontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a jelenleg érvényes nullpontokra vonatkoznak. A régebbi vízállásokra vonatkozó adatokat 1934. évi Évkönyvünk 69-72. oldalán táblázatban foglaltuk össze. Legújabban az 1943. és 1946. év elején voltak jelentősebb változások a vízmércék nullpontjának magasságában. Erre vonatkozólag az 1943-1946.évi Évkönyvek nyújtanak részletes felvilágosítást. Ebben a kötetben az 1934. évi Évkönyvben közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat külön kimutatásban összefoglaltuk /32-34 oldal/. Vízgazdálkodási tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely vízállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő és az egyes szinteket hányszor lépte át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a 3. részben közölt gyakorisági és tartóssági adatok válaszolnak. Az adatokat nemcsak a tárgyévre, hanem egy ösz- szehasonlitásokra alkalmas hosszabb /általában évtized/ és a közelmúlt időszak átlagára is meghatároztuk és tartósságukat rajzban ábrázolva a tárgyévre vonatkozókat piros szinnel,az összehasonlitásul közölt tízéves görbéket pedig fekete színnel jelöltük. Az egyes hónapokra vonatkozó éves és a hosszabbidejü átlagokat helyszűke miatt nem közöljük. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékére vezet. A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál minden esetben 10 cm-es vízállás- közökkel dolgozunk, de néhány vízmércénél helyszűke miatt 10 cm-nél nagyobb vizállásközök- re adjuk meg az adatokat. A fontosabb mércék mederszelvénye is szerepel az Évkönyvben a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a vizmérce- vagy a közeli vizhozammérési szelvényekről van-e szó. A fontosabb mércék legnagyobb részére mindezideig csak a legutóbbi évek vizhozan- 9 -
