Vízrajzi Évkönyv 57., 1952 (Budapest, 1953)
Tartalomjegyzék
a többi folyó vízmércéjének helyét felmérési adatok, illetve néhányét térképi lemérés alapján közöljük. Néhány vízmércének vízgyűjtő területét még nem határoztuk meg s igy helyét üresen hagytuk, mig az el nem határolható vizgyüjtőterületü mércéknél hiányjelet / - / tettünk. . A mércék "O"pontjának magassága általában az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozik.Egyes mércék még nincsenek az országos szintezésbe bekapcsolva, ezért szükséges, hogy minden magassági adat mellett jelöljük a szintezési alapfelületet. Jelöléseink a következők: > /Orsz./ az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozó magasság /a hálózat kiindulópontja a régi katonai hálózat nadapi főpontja/; /V.O./ a Vízrajzi Osztály /1886-1928/ szintezése /alapfelülete a régi katonai hálózatból indul ki/; /F.sz./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett, u.n. folyamszabályozási magasság; /Katonai/ a volt bécsi cs. és kir. katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság. Egyes vízmércéknél az országos szintezési hálózat alapfelülete szerint az utóbbi időkben meghatározott nullpontmagasságot megadjuk az előbbi szintezési alapsikra vonatkoztatva is, hogy a vizügyi tervezéseknél a régebbi adatokkal az összehasonlítást, illetve az országos magasságra való áttérést megkönnyitsük. Az észlelődllouások hálózatának térképét és betűrendes mutatóját az Évkönyv végén közöljük. 2/b. alatt a vizmércék vlzállásadataira vonatkozó korrekciókat közöljük. A korrekciók a régebbi "Vízállások"-ban és a "Vizrajzi Évkönyv"-ekben közölt adatokra vonatkoznak, a igy lehetővé válik az ott közölt vizállásadatoknak a jelenlegi vízmércére való vonatkoztatása. Ebben a kötetben az 1934.évi Évkönyvben közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat foglaltuk össze. 3-5. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál a 3. részben minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /összesen 44 vizmércéről/részletes adat- feldolgozást nyújtunk. Ugyanebben a fejezetben ebben az évben megkezdjük a napi vizhozama- datok rendszeres közlését, egyelőre 11 állomásról. A 4. részben a kevésbbé jelentős vízmércék anyagát részletes feldolgozás nélkül tettük közzé, mig az 5. részben a harmadrendű vizmércék jellemző vízállásait közöljük. Egy-egy fejezeten belül a vizmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a vízfolyás szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra.Ennek az elrendezésnek tagadhatatlan hátránya,hogy egy-égy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye,hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására. Kényelmetlenséget okoz az is,hogy a vizállásadatok három részben oszlanak meg. Ez csak akkor fog megszűnni, ha minden viz- 6 -
