Vízrajzi Évkönyv 55., 1950 (Budapest, 1952)
december második felében 70-75 $-os értékekkel. Ehhez hasonló magas vízállás volt a Tokaj feletti szakaszon decemberben, mig lejjebb márciusban. Az év legkisebb vízállásait /:l-4 $-os:/ szeptemberben és októberben észlelték. Csongrádnál a vizszint néhány cm-rel az eddig észlelt legalacsonyabb szint alá süly- lyedt. A Tiszán a január elsó hetében kezdődő jégzajlás után a hónap közepe táján már megállt a jég. az összefüggd jégtakarót csak február közepén szakította fel az olvadás következtében megindult áradás a hónap végére már teljesen eltűnt a Jég. Az év végén a folyón a jég nem jelent meg. A gézlóviszonyok kedvezőtlenebbek voltak, mint az előző évben. Junius elejétől - néhány napos megszakítástól eltekintve - október végéig állandóan voltak hajózást akadályozó gázlók. A gázlómélységeket - hasonlóan a dunaiakhoz - rajzban is közzétesezük. összehasonlításul régebbi gázlómélységeket adatok hiányában nem közölhetünk. A Szolnok feletti szakaszon 8 helyről jelentettek gázlót. A legkisebb gázlómélységet, 10 dm-t, Pervátszigetnél /:412-414 fkm:/ mérték. Ezen a szakaszon 20 dm-nél kisebb mélység 112 napon át volt. A Szolnok alatti szakasz 25 helyén mértek rendszeresen gázlómélységet. Legrosszabbak voltak a gázlóviszonyok a volt csongrádi pontonjaidnál /:245-24S fkm:/, ahol 7 dm-эз legkisebb gázlómélységet mértek. A vízmélység 131 napon át volt 20 dm-nél kisebb. A Duna és Tisza mellékfolyói. A mellékfolyók évi középvizállása - hasonlóan az előző évhez - néhány dm-rel alacsonyabb volt a megelőző 10 év átlagánál. Az évi legkisebb vízállások 1-2 dm-rel megközelítették az eddig észlelt legkisebb vízállásokat, sőt a Rábán és a Kapcson helyenkint azoknál kisebbek is voltak. Legnagyobb vízállások 1-4 m-rel alatta maradtak аз eddig észlelt legmagasabbaknak.A mellékfolyók kevésszámú nagyobb árhulláma időben megegyezik a Duna, illetve a Tisza áradásaival. A nagyobb mellékfolyók néhány mérceállomásának jellemző vízállásait az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A folyó A mérceállomás Középvizállás Legnagyobb vízállás Legkisebb vízállás 1950 1940/49 1950 eddig ismert 1950 eddig ismert n eve c e n t i m á t e i * b e n Rába Körmend 17 45 + 468 490 /1925/-40-30 /1949/ Kapós Kurd 40 63 220 477 /1947/-14-10 /1949/ Dráva Barcs 145 201+ 334 652 /1376/ 47 ГЛ 12 /1949/ i П/1947/ Szamos Csengar 11 30 326 [564! 743 /1888/-82-96 /1946/ Sajó Bánr éve 60 88+ 282 406 /1939/ 2-25 /1904/ Г371/1908/ Hernád Hidasnémeti 19 43+ 220 410 /1948/-35-42 /1947/ Kettős-Körös Békés 74 124 572 862 /1919/-75-134 /1946/ Maros Kakő 6 65+ 168 580 /1932/-55-78 /1905/ Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. A + -tel jelölt értékek 1934/43 évi középvizállások, a hézagos észle- lelések miatt az 1940/49 évi közép nem volt számítható. A mellékfolyókon január elején megindult a jégzajlás és a hónap második harmadában majdnem mindenütt meg is állt a jég. A jégtakaró február közepe táján felszakadozott s a hó végére el is tűnt a jég. Az év végén az enyhe időjárás következtében eeholsem képződött jég. A Balaton. A Balaton középvizállása 1950-ben a siófoki mércén 55 cm, mig a legnagyobb 81 cm, a legkisebb 15
