Vízrajzi Évkönyv 55., 1950 (Budapest, 1952)
äs 19 között ingadozott. Az utóbbi szintén páratlan érték. Augusztusban tovább folytatódott az átlagosnál melegebb idő. A 20-23 fokos havi közép a Kie-Al- földön csak 1 C° körüli többletet mutat,az ország középső megyéiben azonban l*5-2*5 C°, a délkeleti sávban 2*5 - 3 C° volt a melegtöbblet.A csúcsérték 26-án 34-38 C°-ot ért el. Hyári nap 18-28, hőségnap az ország északi felében 6-10, délen 10-20 fordult elő. Szeptemberben még tovább tartott a meleg idő, de a hőtöbblet az átlagokhoz képest csökkent és a 16-19 C°-os havi közép eltérése »0*5 és +2 C° közé esett. A 12-én vagy 15-én beálló maximum 30 és 35 C° között ingadozott, a 23-a és 25-e között észlelt minimumok 4-7 C°-ig süllyedtek. 7-15 nyári nap, 1-6 hőségnap volt. Október volt februárt követően az első olyan hónap, amely nem hőtöbblettel, hanem hőmérsékleti hiánnyal zárult és igy a 8 hónapos tulmeleg időszak végétért. A havi középérték.8-10 C° volt, a hőhiány 1*5 C° és 3 C° közé esett. A hőmérséklet csúcsértéke 1-én vagy 10-én 18-26 C°-ig emelkedett. Az eleő i- dei fagy 15-én és 16-án jelentkezett és az ezután következő lehűlés mélypontja komoly fagyokkal /:-2, -7 C°, a talaj mentén -4, -10 C0:/ 23-a és 27-e között lépett fel. Nyári nap már csak délkeleten fordult e- 16, fagyos nap 3-12 volt. Novemberben ismét enyhébbre fordult az idő és az 5-7 C°-oe havi középhőmérséklet 1-2*5 C° többlettel zárult. A legerősebb lehűlést 9-én vagy 28-án észlelték. Ezeken a napokon -1, -5 C°-os fagy lépett fel. A legmagasabb hőmérséklet 11-e és 14-e között jelentkezett, 15-17 C° déli felmelegedéssel. A fagyos napok számának eloszlása nagyon egyenlőtlen volt* a Dunántúl nagy részén csak 2-5, a többi vidékeken 5-12 napáin észleltek fagyot. Decemberben szintén magasabb volt a hőmérséklet az átlagnál. A havi középhőmérséklet északnyugaton 0*5 és 2 C° közé, délkeleten 2*5 és 5 C° közé esett és ennek megfelelően a melegtöbblet északnyugaton 0*5-1 C°, délkeleten 2-4 C° volt. Hasonló volt a szélső értékek eloszlása is. Az ország északi területein 10-12 C°-os, déli megyéiben 12-15 C°-os maximumokat észleltek 3-, 8-, vagy 16-án. A minimumok még nagyobb eltéréseket mutatnak: északnyugaton -6 ée -11 C°, az ország középső és keleti részein -3 és -7 C° között volt 22-én vagy 31-én a legerősebb lehűlés. A fagyos napok száma ennek megfelelően 26 és 8, a téli napoké 1 ée 7 között váltakozott. A 10./ alatti rajz 6 állomás ötnapos és havi középhőmérsékletét szemlélteti, összehasonlításul a 30 éves /1901-30/ átlagokat ia felraktuk. Ugyanazoknak az állomásoknak az adatait közöljük ebben a kötetben is,mint az előző Évkönyvben. Az ábra különösen jól szemlélteti, hogy január középhőmérséklete Jelentékenyen, mig október hónapé mérsékelten alacsonyabb, a többi hőtöbblettel záruló hónapok közül május, Julius és december középhőmérséklete feltűnően magasabb volt a sokévi átlagnál. c./ Párolgás. A 11./ pontban közölt rajzok Wild-müszerrel megállapított párolgásmenny is éheket tüntetik fel 16 állomásról. Ugyanazoknak az állomásoknak az adatait közöljük ebben a kötetben is, mint az előző Évkönyvben, megjegyezve, hogy községegyesités következtében Bánhida elnevezés helyett Tatabánya szerepel. A párolgás a legtöbb hónapban meghaladta a többéves átlagot. Aránylag a legnagyobbmérvü párolgásokat legtöbb helyen junius-auguaztus hónapokban észlelték.A legnagyobb havi párolgásmennyiséget, 232 mm-t, júliusban Szegedről jelentették. Az évi legnagyobb párolgásmennyiség, 1387 mm, a felsorolt állomások közül Szegednél mutatkozott. Az adatok felhasználásával kapcsolatban figyelembe veehdő, hogy a havi párolgásadatok, a közvetlen környezet iránti érzékenység miatt, csak ugyanazon állomás máshavi adataival hasonlithatók össze, más állomás adataival azonban nem. Részletesebb időjárási adatok az Országos Meteorológiai Intézet kézirat! anyagában, illetve havonta megjelenő "Időjárási havi jelentés Magyarországról" cimü kiadványában találhatók. 139
