Vízrajzi Évkönyv 55., 1950 (Budapest, 1952)
ben adtunk közre megjegyezve azt, hogy községegyesítés következtében Tatabánya állomás azonos Bánhidá- val. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait az Országos Meteorológiai Intézetben lévő kézirati anyagban találhatják meg az olvasóink. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. 1950-ben a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: október, december és november voltak. Legszárazabb hónap március volt, de igen kevés csapadék hullott februárban, májusban és júniusban is. A 6./ táblázat a csapadékaérőálloaáaok havi éa évi csapadékmennyiségeit sorolja fel 736 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világitja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az előző évihez képest az anyagot 187 állomás adataival bővitettük,viszont 47 állomás megszűnt. A csapadékmérőállomásokat az Évkonyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk. A csapadékos napok száma a közölt állomások közül 121 helyen haladta meg a 100-at. A legtöbb e- sős nap /:121:/ Pelsőszölnökön /:Vas vm:/, a legkevesebb /:71:/ pedig Mezőtúron /:Szolnok vm:/ és Szegeden /:Csongrád vm:/ volt. A havi csapadékmennyiségek 7.alatt közölt rajza egyrészt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti, másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlítást. Az előző Évkönyvben szereplő állomások adatait adjuk közre ebben a kötetben is megjegyezve azt, hogy községegyesités következtében BánMda Tatabánya néven szerepel. Januárban és áprilisban több helyen, mig októberben, novemberben és decemberben mindenütt elérte, illetve meghaladta a csapadék a törzsértékeket. Márciusban az átlagnál mindenünnen sokkal kevesebb csapadékot jelentettek. Kevés kevés csapadék hullott a nyári hónapokban is. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 8/a alatti táblá- zatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást junius 16-án Huszárokelőpusztán /:Yeszprém vm:/ észlelték, ahol 10 perc alatt 42*2 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 688 lit/mp.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még április 25-én Budapest-Sasa- don /:Pest vm:/ 5 percen át 421 lit/mp.ha hevességgel,ahol 12*6 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 88 mm-t, szeptember 16-án Bakonybél /:Veszprém vm:/ jelentette, ahol a zápor hevesaége 180 percen át 82 lit/mp.ha volt. A 8/b táblázatban a 24 óra alatt mért 50 mm-nál nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Februárban, márciusban és decemberben egyáltalában nem észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot. Januárban,áprilisban, májusban, júliusban és októberben csak egy-két napon néhány helyen haladta meg a legnagyobb csapadék mennyisége az 50 mm-t.50 mm-en felüli csapadékot legtöhb helyen júliusban és szeptemberben észleltek. Nagykiterjedésü felhőszakadás volt julius 15-én, amely főleg Bács-Kiskun, Baranya éa Somogy vármegyékre terjedt ki.Hajósszentgyörgypusztáról /:Bács-Kiskun vm:/ 85*7 mm-t»Katymárről /:Bács-Kiskun vm:/ 81*5 mm-t jelentettek. Ugyancsak nagykiterjedésü zápor volt még szeptember 16-án Veszprém, Zala, Vas éa Somogy vármegyék területén. Magyarpolány /:Veszprém vm:/ 105*9 mm-es csapadéka jelentette a maximumot. Január 17-én, julius 15-án, szeptember 16-án és október 25-én észlelt esőzések mennyiségükkel és kiterjedésükkel tűntek ki, ezért ezeknek a napoknak a csapadéktérképét Is közöljük. Az 1949/50 telén észlelt hóvastagságokat a 9. ábra tünteti fel 31 állomásra vonatkozóan. Csapadék hó alakjában leginkább januárban és februárban hullott. A tél folyamán kevés hó esett s vastagsága a hegyes vidékeken általában 20-30 cm, az Alfölden azonban csak 5-10 cm volt. A legnagyobb hóvastagságot, 55 cm-t, február l»én Zircen /:Veszprém vm:/ mérték. Nagyobb összefüggő hótakaró csak januárban alakult ki. Legkorábban november 2-án Nagykanizsán /.-Zala vm:/ és Hámoron /:Borsofi-Abauj-Zemplén vm:/, mig legkésőbben március 16-án Mátraházán /:Heves vm:/ észleltek havat.- 137 - •
