Vízrajzi Évkönyv 55., 1950 (Budapest, 1952)
III. IDŐJÁRÁSI RÉSZ. 1. CSAPADÉK HŐMÉRSÉKLET ÉS PÁROLGÁS A Z I960. É V В E S. a»/ Csapadék. A __csapadék évi összege. Az 1950. esztendőben - hasonlóan a megelőző öt évhez - szintén voltak nőnapokig tartő száraz időszakok, azonban a téli, különösen pedig az őszi nagy csapadékbőség következtében 1950-ben nagyobb területen mutatkozott pozitiv eltérés, mint az elmúlt öt esztendőben. Nagyobb területen csak a Dunántúlon haladta meg az évi csapadékösszeg a 700 mm-t. Itt többfelé 800 mm-nél, sőt nagy területen 900 mm-nél is több esett s egy kis folton az 1000 mm-t is meghaladta az évi összeg. Rinyakovácsiban /:Somogy ve:/ 1060 mm csapadékot mértek. Az Alföld és az Északi-Dombosvi- dék nagyobb része az 500-600 mm-es csapadékövbe esik. A Tiszántúlon jelentékeny területen azonban 500 mm alatt maradt az évi csapadék s Szolnok megyében egy folton 400 mm-nél is kevesebb hullott. Legkevesebb esett Törökszentmiklőson /:Szolnok vm:/ 365 mm. A csapadék évi eloszlását a 2/a térkép tünteti fel. A 30 éves /:1901-1930:/ átlagok százalékában fejezi ki az 1950.év csapadékmennyiségét a 2/b jelű térkép. A térkép szerint a Dunántúl túlnyomó részén, s az Északi-Dombosvidék és az Alföld kisebb részén összesen az ország területének mintegy kétharmadán az átlagot meghaladó csapadék hullott. A többlet az Északi-Dombosvidéken és az Alföldön csak kis foltokon haladja meg a 20 és 30 £-ot, a Dunántúlon azonban többfelé volt 30 $-nál, 3Őt 40 $-ná1 is nagyobb pozitiv eltérés. A többlet Kosonszentmiklósnál /:Győr-Sopron vm:/ az 50 #-ot is meghaladta /:54 #:/. A hiány még a legszárazabb országrészen, az Alföldön is, csak kevés helyen haladta meg a 20 #-ot. A legnagyobb negativ eltérés, 27 #, Törökszentmiklósnál /iSzolnok vm:/ mutatkozott. ' A csapadék évszakonkinti megoszlását a 3/a-d jelű térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget a 30 évi átlag százalékában fejezi ki. 1949/50-i télen /:december 1 - február 28:/ az ország nagyobb része bőséges csapadékot kapott. A Dunántúlon nagy területeken 150 mm-nél, sőt többfelé 175 mm-nél is több esett s a másik két országrészen pedig kisebb foltokon hullott hasonló mennyiség. A Dunántúlon és az Alföld peremén egy-egy folton 200 mm-nél is több volt a téli csapadék. Legtöbb esett Tiszabecsen /:Szabolcs-Szatmár vm:/ 234 mm. A 125 mm-nél szárazabb csapadéköv a Dunántúlon kisebb, az Északi-Dombosvidéken és különösen az Alföldön nagyobb területeket ölelt fel. Az Alföld számottevő részén a 75 mm-t sem érte el a csapadék. A legkevesebb csapadékot, 66 mm-t, Karcagon /:Szolnok vm:/ mérték. A 30 évi átlaghoz viszonyítva 1949/50-i télen az ország területének 3/4 részén csapadékbőség volt. A többlet a Dunántúlon nagyobb, a többi országrészen pedig kisebb területen 40, sőt 60 ^-ot is meghaladta. A legnagyobb pozitiv eltérés Fonyódnál /:Somogy vm:/ 105 ^-ot tett ki. Hiány nagyobb összefüggő területen csak az Alföldön mutatkozott, ahol számottevő területen 20 $-nál is nagyobb volt. Földeáknál /:Csongrád vm:/ a 30 jS-ot is megközelítette a negativ eltérés /;29 #:/. A tavasz /:március, április, május:/ országszerte száraz volt. Mindhárom országrészen találunk kieebb-nagyobb foltokat 150 mm-nél,sőt helyenkint 175 mm-nél is bővebb csapadékkal s Lillafüreden /:Bor- eod-Abauj-Zemplén vm:/ a 200 mm-t is meghaladta a lehullott csapadék /:211 mm:/. A 100-150 mm-es csapadéköv jelentékeny részt foglal el minden országrészen, az Északi-Dombosvidéken kisebb, a Dunántúlon és 135
