Vízrajzi Évkönyv 54., 1949 (Budapest, 1951)
zett. A legerősebb felmelegedést! 32-36 C -ot, 15-e vagy 29-e táján észlelték. A minimum napja változatos volt, 3, 4, 21, 22, 31-én a havi legerősebb lehűlés 9-12 C°-ig terjedt. A hőségnapok száma 4 /:Magyarővár:/ és 11 /:Pécs;/, a nyári napok száma 15 Magyarővár:/ és 23 /:Kecskemét:/ között ingadozott. Augusztus valamivel hűvösebb volt, mint a sokévi törzsérték. A havi középhőmérséklet általában 0*5 C° és 1*2 0° közötti hiányt mutat és 18*5 C° - 20*5 C° értéket ért el. A 32-35 C°-os maximumot 2- án vagy 10-én mérték, az utőbbit követően mintegy kéthetes hűvös idő állott be. A minimumokat, 5-10 C°- ot, 19-e és 22-e között észlelték. A hőségnapok száma 4-10, a nyári napoké 15-21 volt. Szeptember hőmérsékleteloszlása nem volt egyenletes, bár az egész országban az átlagosnál melegebb volt az idő. A 17-19 C°-os havi középhőmérséklet ugyanis a Dunántúlon 2-3 0° hőtöbbletet mutat, ami igen jelentékeny, addig a Nagy-Alföldön csak 0-1*5 C°-kal haladta meg a sokévi átlagot. A legnagyobb meleget, 28 - 33 C°-ot 2-án vagy 3-án észlelték. A legerősebb lehűlés is változatos képet mutat, 3 C°-tól /:Magyarővár:/ 9 C°-ig /:Szeged:/ váltakoznak a hőnap utolső hetében fellépő minimumok. Ugyanakkor 28-án vagy 29-én már gyenge talajmenti fagyokat is észleltek több helyen, igy Sopronban és Turkevén. Nyári nap 8-16 fordult elő, hőségnap sok helyen már nem volt, Pécsett viszont 3 napon emelkedett 30 C° fölé a felmelegedés. Oktőber az átlagnál valamivel melegebb időt hozott. A 10*5 - 13 C°-os havi középhőmérséklet 0*5-2*0 C° többletet mutat a sokévi átlaggal szemben. A legerősebb felmelegedés 1-én vagy 26-án 23-25 C°- ig terjedt. Az első idei fagyok az embermagasságu légrétegben az utolső dekádban 21-e és 30-a között majdnem mindenütt jelentkeztek, de csak -1, -3 C° értékkel. Debrecenben már 5 napon, Miskolcon 2 napon volt már fagy, a középső országrészeken azonban nem süllyedt a fagypont alá a hőmérséklet. Novemberben az átlaghoz képest enyhe idő uralkodott. A 6-8 C°-os havi középhőmérséklet nyugaton 1-2*5 C°-kal, keleten.2*5-3 C°-kal haladta meg a sokévi átlagot. A legerősebb felmelegedés többnyire 21- én vagy 22-én, helyileg 27-én, 14-19 C°-ot ért el. A legerősebb lehűlés majdnem mindenütt 30-án állott be, de alig volt erősebb a fagy /:0 és -4 C° között:/, mint az oktőberi minimumok napjaid. Fagyos nap 1-4 fordult elő, téli nap egy sem. December is enyhébb hőnap volt, mint az átlag. A 2-3*5 C°-os havi közepek eltérése az 1*5 C° és 2*5 C° között váltakozott. A maximum /:10-15 C0:/ többnyire 9-én állott be. A minimumok -4 és -8 C° között voltak és 14-e vagy 25-e táján léptek fel. Fagyos nap már 10-20, téli nap 1-2 fordult elő. A 10.alatti rajz 6 állomás ötnapos és havi középhőmérsékletét szemlélteti, összehasonlitásul a 30 éves /:1901-30:/ átlagokat is felraktuk. Ugyanazoknak az állomásoknak az adatait közöljük ebben a kötetben is, mint az előző Évkönyvben. Az ábra különösen jől szemlélteti, hogy március középhőmérséklete jelentékenyeimig junius, julius és augusztus hőnapé mérsékelten alacsonyabb, a többi hőtöbblettel záruló hónapok közül, január, április, november és december középhőmérséklete feltűnően magasabb volt a sokévi átlagnál. c./ Párolgás. A 11./ pontban közölt rajzok Wild-müszerrel megállapított párolgásmennyiségeket tüntetik fel 16 állomásról. Az előző Évkönyvben közölt anyaghoz képest Tárcái észleléseit ismét közöljük. A párolgás a legtöbb hónapban meghaladta a többéves átlagot. Aránylag a legnagyobbmérvü párolgást legtöbb helyen áprilisban észlelték. A legnagyobb havi párolgásmennyiséget, 165 mm-t, júliusban Lőrinciből jelentették. Az évi legnagyobb párolgásmennyiség, 1060 mm, a felsorolt állomások közül Lőrincinél mutatkozott. Az adatok felhasználásával kapcsolatban figyelembe veendő, hogy a havi párolgásadatok, a közvetlen környezet iránti érzékenység miatt,csak ugyanazon állomás máshavi adataival hasonlithatók Ö3sze, más állomás adataival azonban nem. Részletesebb időjárási adatok az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet kézirat! anyagában, illetve havonta-megjelenő "Időjárási havi jelentés Magyarországról" cimü kiadványában találhatók.- 131
