Vízrajzi Évkönyv 54., 1949 (Budapest, 1951)
A napi csapadékadatokat ábrázoló 5. számú rajz a csapadék időbeli eloszlását világítja meg részletesebben. Ugyanannak a 20 állomásnak az adatait közöljük, melyeket az előző kötetben adtunk közre. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait a Meteorológiai Intézetben lévő kézirat! anyagban találhatják meg az olvasóink. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. 1949-ben a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: november, május és augusztus voltak.Legszárazabb hónap február- volt.De igen kevés csapadék hullott márciusban és januárban is. A 6./ táblázat. a csapadékmérőállomások havi és évi csapadékmennyiségeit sorolja fel 596 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világitja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az előző évihez képest az anyagot 122 állomás adataival bővitettük, viszont 14 állomás adata az észlelés szünetelése miatt nem szerepel, 7 állomás pedig megszűnt. A csapadékmérőállomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk. A csapadékos napok száma csak kevés helyen haladta meg a 100-at. A legtöbb esős nap /:110:/ Szendrőládnál /:Borsod vm:/ ás Biharnagybajómnál /:Bihar vm:/, a legkevesebb /:64 mm:/ pedig Papkeszinél /:Veszprém vm:/, Dunapatajnál /:Pest vm:/ és Ráckevénál /:Pest vm:/ volt. A havi csapadékmennyiségek 7.alatt közölt rajza egyrészt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti, másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlítást. Az előbbi Évkönyvben szereplő állomások adatait adjuk közre ebben a kötetben is. Májusban, júliusban és augusztusban több helyen, mig novemberben mindenütt elérte, illetve meghaladta a csapadék з törzsértékeket. Februárban az átlagnál mindenünnen sokkal kevesebb csapadékot jelentettek. Kevés csapadék hullott márciusban és októberben is. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 8/a alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást május 15-én Misinatetőn /:Вагацуа vm:/ észlelték, ahol 5 perc alatt 21*1 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 703 lit/mp.ha volt.Igen heves esőzést észleltek még augusztus 17-én Lillafüreden /:Borsod vm:/ 10 percen át 463 lit/mp.ha hevességgel, ahol 26*9 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 73'2 um-t július 18-án Kocsola /:Tolna vm:/ jelentette, ahol a zápor hevessége 240 percen át 55 lit/тр.Ъа volt. A 8/b táblázatban a 24 óra alatt mért 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Januártól márciusig, valamint októberben és decemberben egyáltalában nem észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot. Áprilisban és novemberben csak egy-egy napon néhány helyen haladta meg a legnagyobb csapadék mennyisége az 50 mm-t. A legtöbb 50 mm-en felüli csapadékot augusztusban mérték. Nagykiterjedésü felhő- szakadás volt augusztus 14-én, amely főleg Szolnok, Szabolcs és. Szatmár vármegyékre terjedt ki. Rákóczi- falváról /:Szolnok vm:/ 73*6 mm-t,Görbeházáról /:Szabolcs vm:/ 72*0 mm-t jelentettek. Kisebb kiterjedésű zápor volt még szeptember 3-án és 19-én Szabolcs, Pest és Rógrád vármegyék területén.Nyírbátor /:Sza- bolcs vm:/ és Magastax /:Nógrád vm:/ 86*2 mm-es csapadéka jelentette a maximumot. Május 14-én, julius 18-án, augusztus 12-én és 14-én észlelt esőzések mennyiségükkel és kiterjedésükkel tűntek ki, ezért ezeknek a napoknak a csapadéktérképét is közöljük. Az 1948/49 év telén észlelt hóvas tagságokat a 9. ábra tünteti fel 31 állomásra vonatkozóan. Csapadék hó alakjában leginkább decemberben és januárban hullott. Általában a tél folyamán kevés hó volt s vastagsága a legtöbb helyen a 10 cm-t sem érte el. A legnagyobb hóvastagságot, 15 cm-t,január 18-án Debrecenben /:Hajdu vm:/ mérték. Nagyobb, összefüggő hótakaró csak decemberben alakult ki. Legkorábban november 14-én az Északi-Dombosvidéken több helyen, mig legkésőbben április 11-én Királyréten /iNógrád vm:/ észleltek havat.- 129
