Vízrajzi Évkönyv 54., 1949 (Budapest, 1951)

III. IDŐJÁRÁSI RÉSZ. 1. CSAPADÉK. HŐMÉRSÉZLET ÉS PÁROLGÁS A Z 1949. í У В E H, a./ Csapadék. A csapadék évi összege. Az 1948-аз esztendőhöz hasonlóan az ország területé­nek mintegy felén csapadékhőség volt, mig azonban 1948-ban az ország nyugati, addig 1949-ben a keleti fe­le kapott átlagot meghaladó csapadékot. A Dunántúl, az Északi-Dombosvidék és az Alföld több vidékén hul­lott 700 mm-nél több csapadék, a 800 mm-t azonban csak kis foltokon haladta meg az évi összeg. A Bükk- hegységben, Lillafüreden, mért 1017 mm-es csapadék erősen kiugró, országos csúcsérték. Az ország középső harmadán, kisebb foltoktól eltekintve,az 500 mm-t sem érte el a lehulló csapadék, a Duna-Tisza-közén pe­dig egy nagyobb folton 400 mm-nél is kevesebb eső esett. A legkevesebb csapadékot, 355 mm-t, Hajóson /•.Pest vm:/ mérték. A csapadék évi eloszlását a 2/a térkép tünteti fel. A 30 éves /:1901-1930:/ átlagok százalékában fejezi ki az 1949.év csapadékmennyiségét a 2/b je­lű térkép. A térkép szerint az ország területének több mint felén, főleg a nyugatin, csapadékhiány volt. Többlet a Dunántúl északnyugati részén s az Északi-Dombos vidék, valamint az Alföld nagyobb részén mutat­kozott. A pozitiv eltérés az Északi-Dombosvidék és az Alföld több vidékén meghaladja a 40 fi-ot, sőt az északkeleti vidékeken kis foltokon az 50 fi-oX is, s Sátoraljaújhelynél 55 $-ot tett ki. A hiány a Dunán­túlon és a Duna-Tisza-közén nagy területeken meghaladja a 20, s többfelé a 30 fi-ot is. Hajósnál /:Pest vm:/ 43 fi-os negativ eltérés mutatkozott. A csapadék évszakonkinti megoszlását а З/а - d jelű térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlél­teti, a másik ezt a mennyiséget a 30 évi átlag százalékában fejezi ki. 1948/49-i télen /:december 1 - február 28:/ rendkívül kevés volt a csapadék. A téli szárazság hatása kedvezőtlenebb volt, mert az 1948 évi őszi szárazság folytatásaként jelentkezett. 75 mm-nél több csapadék csak a Dunántúl északnyugati részén, a Börzsönyben és a Mátrában hullott egy-egy folton. Az or­szág területének legnagyobb részén az egész télen mindössze 25-50 mm esett s az Alföld számottevő terü­letén a 25 mm-t sem érte el a csapadék. A soproni hegyvidéken, Brennbergbányánál /:Sopron vm:/ mért 85 mm csapadékösszeg jelenti az országos csúcsértéket, mig a legkevesebb csapadék, 14 mm, Polgáron ^Sza­bolcs vm:/ esett. A 50 évi átlaghoz viszonyítva 1948/49-i télen az ország egész területén szokatlanul nagy csapa­dékhiány volt. A hiány az ország több mint 9/10 részén a 40 fi-ot is meghaladta, s mindhárom országrész nagyrészén, főleg az Alföldön, 60 fi-ná1 is nagyobb volt,néhány kis folton pedig a 80 fi-ot is felülmúlta. A legkisebb negativ eltérés, 21 fi, Vitnyéd-Csermajornál /:Sopron vm:/, a legnagyobb hiány, 86 fi, Felsó- szentivánnál /:Bács vm:/ és Polgárnál /:Szabolcs vm:/ mutatkozott. Tavasszal /:március,április,május:/ az ország nagyobb részén még mindig kevés volt a csapadék. Mindhárom országrészen nagy területeken 100 mm alatti csapadék hullott,de emellett,főleg a Dunántúlon és 127

Next

/
Thumbnails
Contents