Vízrajzi Évkönyv 53., 1948 (Budapest, 1950)

legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük. A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés szerint, a részletes adatokat tartalmazd dunai vizmérceállomásokét a budapesti Széchenyi-bánchid tengelyéГ

re vonatkoztatva is megadjuk.A tiszai vízmércéknél az 1929/31.évi felvétel alapján készült "A Tisza hely- szinrajza, hosszszelvénye és keresztszelvényei" cimü műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolsági adatok szerepelnek.

A mércék "0"-pontjának magassága általában az egységes, országos szintezési háldzat alapfelületére vonatkozik. Egyes mércék még nincsenek az országos szintezésbe bekapcsolva, ezért szükséges, hogy minden magassági adat mellett jelöljük a szintezési alapfelületet. Jelöléseink a következők:

/Orsz./ az országos szintezési háldzat alapfelületére vonatkozd magasság /:a háldzat kiindu- ldpontja a régi katonai háldzat nadapi főpontja:/;

/V.O./ a Vízrajzi Osztály /:1886-1928:/ szintezése /:alapfelülete a régi katonai hálózat- bdl indul ki:/;

/F.sz./ a Vásárhelyi-félő szintezés pontjaiból levezetett, u.n. folyamszabályozási magasság; /katonai/ a volt bécsi cs. és kir.katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság.

A napi vizállásadatck április 1-e és szeptember 30-a közti nyári félévben a reggel 7 órai,egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik. Az észlelők feljegyzéseit általában javitás nélkül közöljük. Ott, ahol az észlelés valamilyen okból szünetelt és a hiányokat a szomszédos mércék adatai alapján ki lehetett tölteni, a közbepdtolt értékeket zárójelbe tettük. Az évi legkisebb vizállást a szám aláhúzása /: -26 :/, az évi legnagyobb vizállást a szám három oldalról való körülkerítése /:|45 j:/ emeli ki.

A naponkint! mérceleolvasások közül azokat, amelyek .jeges vízállásra vonatkoznak, vonalkeretbe foglaltuk. Az álló jeget folytonos, a zajlót szaggatott, a parti jeget pontozott vonal jelöli. /:Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két,illetve egy csillag jelöli az álló jeget»illetőleg a jégzajlást.:/ Az adatok bekeretezésével feltűnően kivánjuk jelezni,hogy használatuknál a jég okozta duzzasztás és más zavard hatások miatt óvatosan kell eljárni.

A napi vizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vízállások. /:Legkisebb, közepes és legnagyobb vizállás.:/

A folyó vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeké'! /:legkisebb és legnagyobb vizállás:/,továbbá egy többéves periodus, lehetőleg egy átlagos vizjárásu évtized havi és évi jellemző vízállásait. A mederváltozások miatt hosszabb időszak viz- állásadatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be, hogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes vizhozamgörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízhozamokra gépiesen következtetni.

összehasonlításra ezúttal is megtartottuk az 1931/40 évtized jellemző adatait. Egyrészt,mert ez az évtized a bennefoglalt évek változatossága /:nedves, száraz:/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vizjárási viszonyokat.másrészt mert az 1944.és 1945.évben a harci cselekmények miatt bekövetkezett hosz- szabb-rövidebb észlelési szünetelések miatt ujabbkeletü összefüggő tizéves adatsorokat nem tudunk összeállítani.

A jellemző vízállások jelölésére a következő rövidítések szolgálnak:

LKV = legkisebb viz.A kérdéses mércén eddig előfordult legalacsonyabb vizállás. Változó meder esetében nem a mérce észlelése óta leolvasott legalacsonyabb vizállást adjuk meg, hanem csak a legutóbbi 2-3 évtizedét, amelynek bekövetkezése a jelenlegi mederviszonyok között is lehetséges. A számadat mellett az időpontot is kiírjuk.

KV = kisviz. Valamely megjelölt időszakon belül észlelt legkisebb vizállás. Pl.1931/40 évi KV : a jelölt tiz év alatt leolvasott legkisebb vizállás; 1946 januári KV: az 1946.év legkisebb januári mérceleolvasása.- 7 -