Vízrajzi Évkönyv 52., 1947 (Budapest, 1950)
Az 1946. év végén megindult apadás január első harmadában tovább folytatódik, éa 1-10 $-os mélypontja után áradás indul meg. Az áradás a hónap második felében 30-40 $~os vízállással tetőzött. Az áradást követő kismértékű apadással a vizszint 15-25 $-os vízállással február hónapon át egészen március első harmadáig - jelentéktelen árhullámoktól eltekintve - állandó maradt. Március második harmadában megindult áradás, amely egyben az év legnagyobb vízállásait is eredményezte, 80-85 #-os vízállásokkal márci- Tis utolsó harmadában érte el tetőzését. Az áradást követő lassú apadás április és május hónapon keresztül egészen junius végéig tartott, amikor a mintegy 20 $-os vízállásokat kisebb árhullám váltotta fel, melyet julius közepén ugyanolyan nagyságú vizszinemelkedés követett, a közben jelentkező kisebb apadás után. A 38-42 $-os árhullámot lassú apadás követte. Ez az apadás folytatódik augusztus-szeptember és október hónapokban tovább és mélypontját, - egyben az év legkisebb vízállásait, - november első harmadában éri el. Ezek a vízállások az eddig észlelt legkisebb vízállásoknál is kisebbek voltak - mint már említettük - 30-50 cm-rel. November közepén meginduló, eleinte rohamos áradás a hó végén mintegy 40 jí-os vízállást ért el. Az áradást követő apadás december végéig tart, /:mintegy 10 $:/ amikor az év végén a vizszin rohamos áradással a Budapest feletti szakaszon 55-60,a Budapest alatti szakaszon 45-50 fi-os vizszintre emelkedik. Az áradás tetőzése már átnyúlik a következő évbe. A múlt év végén a Dunán egyes szakaszokon már megállt a jég. Ebben az évben ez a folyamat folytatódott és már január elején a Dunát végig álló jég borította. Az álló jeget csak a március közepe táján meginduló nagyobb áradás szaggatta fel úgy, hogy néhány napi zajlás után a Duna jégme.ntes lett. Ennek az árhullámnak a hónap végére kifejlődő tetőzése eredményezte - mint már említettük - az év legmagasabbvízállásait. Az év végén, decemberben karácsony előtt jelentkezett kisebb zajlás. Egyébként az egész hónapban a Duna jégmentes volt. A gázlóviszonyok a nagy aszálynak megfelelően rosszabbak voltak mint az előző évben. Általában augusztus elejétől november közepéig, az oroszvár-gönyüi szakaszon azonban néhány napos megszakítással már május elejétől kezdve voltak a hajózást akadályozó gázlók. Az alábbi táblázatban az egyes szakaszok gázlómélységeinek tartósságát összehasonlitjnk a hajózásra szintén kedvezőtlen 1921. és 1943.évek gázlómélységéinek tartósságával, összehasonlításul közöljük az 1939/43 évötöd gázlómélységeinek átlagos tartósságát is. Szakasz Év, évötöd 20 18 16 14 12 10 dm-es és kisebb mélység időtartama napokban Oros zvár-Gönyü 1947 149 119 98 87 57 13 1943 92 62 13• 1921 174 72 46 26 8 1939/43 66-6 36*2 15*6 1*6Gönyü-Budapest 1947 82 73 64 62 37 10 1943 145 107 62 32 23 8 1921 a z adat ok }lián у о s a к 1939/43 65*8 38'0 20*4 12*2 7*6 1*6 Budapest alatt 1947 65 56 25 _ 1943 41 32 16 71921 a z adat ok h i á n у о s a к 1939/43 13-8 14*4 5-2 1*4Az Oroszvár-Gönyü közötti szakasz 8 helyéről jelentettek gázlót. A legkisebb gázlómélységet, 9 din-t, Sülynél mérték. A vízmélység 149 napon át volt 20 dm-nél kisebb. A gönyü-budapesti szakaszon 9 helyen mértek gázlót. Legrosszabbak voltak a gázlóviszonyok Vác- nál, ahol 10 dm mélységet is mértek. Ezen a szakaszon 20 dm-nél kisebb mélység 82 napon át volt. A Budapest alatti szakaszon 5 helyen jelentkezett gázló az augusztus végétől november közepéig terjedő időszakban,amely alatt 65 napon szállott le a mélység 20 dm alá. A legkisebb mélységet,15*5 dm-t, a bajai hídnál mérték. 12 -
